1. Eljárás alá vont személy védelme szabálysértési ügyekben
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény az egyes közlekedési magatartásokat külön szabályozza, azokat szabálysértésnek minősítve.
Különösen az alábbi ügycsoportokban válhat szükségessé védő részvétele:
- járművezetés az eltiltás tartama alatt (176.§)
- közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (224.§)
Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet a közlekedés területén felmerülő további szabálysértések körét nevesíti, amelyre nézve ugyancsak szükséges lehet teljes körű jogi képviseletet,a következőek:
- ittas vezetés (42.§)
- az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése (44.§)
- a közúti közlekedés rendjének megzavarása (46.§)
- engedély nélküli vezetés (47.§) stb.
A szabálysértési eljárások látszólag kisebb súlyú ügyekben folynak, és jelentéktelen jogkövetkezményeket vonnak maguk után, ezért a szabálysértési eljárás alá vont személyek eleinte kevésbé érzik úgy, hogy jogi segítségre szorulnak.
Az Ügyfél jellemzően a szabálysértési határozat meghozatalát követően szembesül azzal, hogy tévedett, és a szabálysértési határozat is jelenthet számára olyan joghátrányt, ami saját és családja életére is jelentős kihatással bír.
Különös tekintettel sérelmes az Ügyfelek részére a járművezetéstől eltiltás, amennyiben az eltiltott személy a járművezetést hivatásszerű tevékenységként gyakorolja, ekkor ugyanis a vezetői jogosultság elvesztése a saját és családja létfenntartását veszélyeztetheti.
Az ittas járművezetés szabálysértése esetén hangsúlyozottan fontos annak ismerete, hogy a mért véralkohol, vagy légalkohol szint határozza meg a járművezetés eltiltás időtartamát.
Az Ügyfél tehát akkor jár el helyesen, ha az ügyben csak azt követően tesz előadást, hogy ügyvédet bízott meg, aki e körben az Ügyfelet valamennyi enyhítő és mentő körülményről felvilágosítja, és megfelelő számítási móddal megadja a védekezés lehetőségét.
2. Sértetti képviselet a szabálysértés károsultjának képviseletében
A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvényben meghatározott sértett a jogait a képviselője útján is gyakorolhatja. A sértetti jogi képviselet szabálysértési ügyekben legtipikusabban a sérelmet szenvedett felet ért vagyoni-, és nem vagyoni kárnak érvényesítése, pénzben kifejezhető értékű hátrányának kompenzációja területén merül fel, amely területeken a sérelem legoptimálisabb ellentételezésének elérésre nagyban függ a képviselet szakmai hozzáértésétől.
A sértett az a személy, akinek a jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette.
A sértett a szabálysértési eljárásban korlátozottabb körben gyakorolhat jogokat, mint azt az eljárás alá vont személy teheti, ezért ezen jogok kimerítő és maradéktalan érvényesítése mindenképp szükséges és elengedhetetlen az eredményes eljárás érdekében.
A sértett jogosult arra, hogy az őt érintő iratokba betekintsen, indítványokat, észrevételeket tegyen, bizonyos esetekben jogorvoslattal, panasszal éljen.
A sértett az eljárás alá vont személy által okozott kár megtérítését követelheti.
A sértett szakszerű képviselete tehát a sértett morális elvárásán, azaz az eljárás alá vont személy felelősségre vonásán túlmenően arra is irányul, hogy a sértettet ért kár maradéktalanul megtérüljön.
Figyelemmel arra, hogy a sértett által megbízott ügyvéd az ügy eredményességét jelentősen segíteni tudja, továbbá a sértett érdekeit hatékonyan tudja érvényre juttatni, ajánlott a sértett részére, hogy képviselete ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet bízzon meg.
