1. Adó ügyek, vagyonosodási ügyek, jövedéki- és vámjog, építés igazgatási ügyek
Az ügyvédi iroda a közigazgatási hatáskörben indult eljárásokban teljes körű megbízást vállal, az Ügyfelek érdekeit sértő közigazgatási határozat elleni kereset, és perbeli képviselet is az ügyvállalás részét képezi.
A fenti ügyek közül jellemzően az utóbbi időben az adóellenőrzések nyomán induló adóügyek, és a magánszemélyeket érintő vagyonosodási vizsgálatok azok, amelyekkel az Ügyfél leggyakrabban találkozhat.
Az adóügyek jelentős hányadát teszi ki az Ügyfelek tulajdonában lévő, vagy Ügyfelek által irányított, vezetett gazdasági társaságok ellen induló adóellenőrzési eljárások, amely eljárásokban az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adott gazdasági társaság valamennyi számviteli és adóügyi jogszabályban meghatározott rendelkezést maradéktalanul betartja-e.
Ezen eljárások során amennyiben az adóhatóság hiányosságot tár fel, és ennek eredményeképpen olyan megállapítást tesz, hogy a társaság az árbevételét eltitkolja, úgy adóhátralékot állapít meg, az adóhátralék után késedelmi pótlék megfizetésére kötelezi adózót, és adóbírságot szab ki.
Ezen eljárások során az adóhatóság elsőként megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet az Ügyféllel közöl. Az Ügyfélnek módjában áll ezen jegyzőkönyvre észrevételt tenni.
Az Ügyfél írásban előterjesztett észrevételében foglaltakat az adóhatóság értékeli, majd meghozza I. fokú határozatát. Amennyiben az I. fokú határozat az Ügyfél számára sérelmes, úgy az ellen fellebbezéssel élhet, ezt követően a II. fokú adóhatóság hoz döntést.
Amennyiben a II. fokú adóhatósági határozat sem orvosolja az Ügyfél által kifogásolt, törvénysértő megállapításokat, úgy az Ügyfél keresettel élhet a közigazgatási határozat ellen.
A magánszemélyeket érintő vagyonosodási ügyek dömpingszerű lefolytatása már évekkel ezelőtt lezajlott, azonban még mindig előfordul, hogy a magánszemélyek adóhatóság által megállapított, eltitkolt jövedelme után az adóhatóság adóhátralékot, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapít meg.
A vagyonosodási ügyek jellemzően vagy névtelen bejelentés alapján, vagy az adóhatóság rendelkezésére álló nyilvántartási adatok alapján indulnak.
A névtelen bejelentő – aki általában az Ügyfél irigye, haragosa – jellemzően az Ügyfél kirívó vagyongyarapodására hívja fel az adóhatóság figyelmét, azaz bejelenti az Ügyfél nagyobb értékű vagyontárgyainak létét, megnevezi ingatlanát, gépjárművét, vagy nagyobb értékű vadászfegyverét. Az adóhatóság ezen bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a névtelen bejelentésnek van-e alapja, illetőleg azt, hogy az Ügyfél által bevallott jövedelem fedezi-e az Ügyfél vagyongyarapodását.
Amennyiben a vagyongyarapodást az Ügyfél jövedelme nem fedezi, azaz kellő forrást az éves adóbevallásában nem igazolt, úgy az eljárás az Ügyfél ellen megindul annak feltárása érdekében, hogy mekkora mértékű az eltitkolt jövedelme, majd ezt a forráshiány megállapítása, és a fent már említett szankciók alkalmazása követi.
Az eljárás megindulására okot adó másik körülmény, hogy az adóhatóság a rendelkezésére álló adatállomány feldolgozása során jut arra a megállapításra, hogy az Ügyfél a jövedelmét eltitkolja.
Ilyen eljárások indultak például amiatt, hogy korábban a könyvelők szívesen alkalmazták az Ügyfelek tulajdonában levő gazdasági társaságok forráshiányának pótlására tagi kölcsön bevezetését és nyilvántartását. Ennek alapján a könyvelés azt mutatta, hogy a gazdasági társaság költségviseléshez hiányzó bevételt a társaság tagja magánvagyonából, saját készpénzforrásából pótolta ki. Ilyenkor a jogcím alapján a tag a társaságnak kölcsönt nyújtott, ez a kölcsön a tagi kölcsön.
Sajnálatos módon a könyvelők felelőtlenül kezelték a kérdést, ezért tagi kölcsönt túl gyakran és túl nagymértékben könyveltek, így egy adott gazdasági társaságnál előfordult az is, hogy a tagi kölcsön 30-50 mFt összeget tett ki, miközben a Kft. törzstőkéje csupán 500 eFt volt. Az ilyen esetek az adóhatóságnak szemet szúrnak, és eljárás indítására adnak alapot, ugyanis mindenképpen vizsgálni szükséges, hogy a jelentős összegű tagi kölcsön nyújtását milyen megtakarítás teszi lehetővé.
Az eljárás során az adóhatóság, amennyiben az Ügyfélnek nem volt olyan igazolt jövedelme, ami lehetővé tette a jelentős összegű tagi kölcsön biztosítását, vélelmezi, hogy az adózó eltitkolt jövedelmének felhasználásával adott kölcsön a gazdasági társaságnak.
Ezen vélelemmel szemben az Ügyfélre hárul a bizonyítási teher, azaz az ő kötelezettsége bizonyítani, hogy a gazdasági társaság részére átadott kölcsön mögött törvényes forrás van.
Ilyen bizonyítékul szolgálhat például egy bankszámla kivonat, amely tanúsítja, hogy átutalás útján nagyobb pénzösszeg került jóváírása és kivételre. A forrást bizonyíthatja továbbá az adott éven belül eladott jelentős értékű ingatlanból származó vételár, akkor is ha nem helyezték el bankszámlán, vagy forrás lehet az igazoltan öröklésből származó készpénz is. Megoldás lehet az is, hogy az Ügyfél azt igazolja, hogy egy tehetős ismerősétől kapott nagyobb összegű kölcsönt.
Sajnálatos módon az adóhatósági és bírói gyakorlat szigorú abban a kérdésben, hogy mit fogad el bizonyítékként, így például az otthon széfben tartott készpénz még akkor sem vehető figyelembe, ha azt tanúkkal, fényképfelvétellel igazolja az Ügyfél. Kizárólagosan az előbb már említett nyomon követhető pénzmozgásokra lehet forrásként hivatkozni.
A fenti eljárások során az ügy bonyolultsága, szerteágazósága miatt mindenképpen szükséges az ügyben hozzáértő ügyvéd részvétele, aki a teljes ügymenetet átlátja, a vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul ismeri, és ezek együttes értékeléseként szakszerű döntéseket tud hozni, és az Ügyfél érdekei szerint tudja meghatározni a bizonyítási eljárás irányát.
2. Képviselet közigazgatási perekben
Az ügyvédi iroda a közigazgatási eljárásban hozott határozat elleni perekben hathatós segítséget kíván nyújtani Ügyfeleinek, az ezen területekkel kapcsolatos ügyekben a peren kívüli egyeztetéseket is magába foglaló teljes körű ügyvitelt vállal.
A fenti ügyek közül jellemzően az utóbbi időben az adóellenőrzések nyomán induló adóügyek, és a magánszemélyeket érintő vagyonosodási vizsgálatok azok, amelyekkel az Ügyfél leggyakrabban találkozhat.
Az adóügyek jelentős hányadát teszi ki az Ügyfelek tulajdonában lévő, vagy Ügyfelek által irányított, vezetett gazdasági társaságok ellen induló adóellenőrzési eljárások, amely eljárásokban az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adott gazdasági társaság valamennyi számviteli és adóügyi jogszabályokban foglalt rendelkezéseket maradéktalanul betartja-e.
Ezen eljárások során amennyiben az adóhatóság hiányosságot tár fel, és ennek eredményeképpen olyan megállapítást tesz, hogy a társaság az árbevételét eltitkolja, úgy adóhátralékot állapít meg, az adóhátralék után késedelmi pótlék megfizetésére kötelezi adózót, és adóbírságot szab ki.
Ezen eljárások során az adóhatóság elsőként megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet az Ügyféllel közöl. Az Ügyfélnek módjában áll ezen jegyzőkönyvre észrevételt tenni.
Az Ügyfél írásban előterjesztett észrevételét az adóhatóság értékeli, majd meghozza I. fokú határozatát. Amennyiben az I. fokú határozat az Ügyfél számára sérelmes, úgy az ellen fellebbezéssel élhet, ezt követően a II. fokú adóhatóság hoz döntést.
Amennyiben a II. fokú adóhatósági határozat sem orvosolja az Ügyfél által kifogásolt, törvénysértő megállapításokat, úgy az Ügyfél keresettel élhet a közigazgatási határozat ellen.
Tudni kell, hogy a közigazgatási perek tárgyát képező ügyek sikere sok esetben már a pert megelőző eljárásban eldől. A pert megelőző eljárás mind időtartamában, mind munkaigényesség tekintetében a legnagyobb hányadát képezi a teljes ügymenetnek.
A közigazgatási perekben természetesen felmerülhet olyan újabb körülmény, vagy bizonyíték, amely az Ügyfél álláspontját támasztja alá, azonban a tapasztalat az, hogy a pert megelőző eljárásokban kifejtett érdemi munka hozza meg a gyümölcsét a közigazgatási perben.
Megalapozott kereset esetén, az előterjesztett kereseti kérelemtől függően az eljáró bíróság a fizetési kötelezettség összegét megváltoztatja, a határozatot megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi, vagy a törvénysértést megállapítja.
