A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény az egyes közlekedési magatartásokat külön szabályozza, azokat szabálysértésnek minősítve.
Különösen az alábbi ügycsoportokban válhat szükségessé védő részvétele:
- járművezetés az eltiltás tartama alatt (176.§)
- közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (224.§)
Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet a közlekedés területén felmerülő további szabálysértések körét nevesíti, amelyre nézve ugyancsak szükséges lehet teljes körű jogi képviseletet,a következőek:
- ittas vezetés (42.§)
- az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése (44.§)
- a közúti közlekedés rendjének megzavarása (46.§)
- engedély nélküli vezetés (47.§) stb.
A szabálysértési eljárások látszólag kisebb súlyú ügyekben folynak, és jelentéktelen jogkövetkezményeket vonnak maguk után, ezért a szabálysértési eljárás alá vont személyek eleinte kevésbé érzik úgy, hogy jogi segítségre szorulnak.
Az Ügyfél jellemzően a szabálysértési határozat meghozatalát követően szembesül azzal, hogy tévedett, és a szabálysértési határozat is jelenthet számára olyan joghátrányt, ami saját és családja életére is jelentős kihatással bír.
Különös tekintettel sérelmes az Ügyfelek részére a járművezetéstől eltiltás, amennyiben az eltiltott személy a járművezetést hivatásszerű tevékenységként gyakorolja, ekkor ugyanis a vezetői jogosultság elvesztése a saját és családja létfenntartását veszélyeztetheti.
Az ittas járművezetés szabálysértése esetén hangsúlyozottan fontos annak ismerete, hogy a mért véralkohol, vagy légalkohol szint határozza meg a járművezetés eltiltás időtartamát.
Az Ügyfél tehát akkor jár el helyesen, ha az ügyben csak azt követően tesz előadást, hogy ügyvédet bízott meg, aki e körben az Ügyfelet valamennyi enyhítő és mentő körülményről felvilágosítja, és megfelelő számítási móddal megadja a védekezés lehetőségét.
Vonatkozó jogszabályrészlet:
2012. évi II. törvény
22. Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe
32. § (1) Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(2) A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.
(3) A helyszíni bírság kiszabása esetén a szabálysértés elkövetésének elismerése bizonyítékként értékelendő.
24. A védekezés joga
34. § (1) Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog.
(2) A szabálysértési hatóság és a bíróság köteles biztosítani, hogy az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott módon védekezhessen.
