1. Fizetési meghagyás
A fizetési meghagyásos eljárás a 2009. évi L. törvény rendelkezései szerint folytatható le, és valamennyi feltétel teljesülése esetén elektronikus úton történik. Az elektronikus eljárás lefolytatása ügyvéd, vagy közjegyző részvételével lehetséges. A fizetési meghagyásos eljárás célja az, hogy a jogi személyek, valamint természetes személyek pénzbeli követeléseiket érvényesíthessék a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon. A fizetési meghagyásos eljárás hasznos segítséget jelent a pénzbeli követelések érvényesítésére, behajtására. Napjainkban hetente több ezer követelés keletkezik hazánkban, amelyek egy része kiegyenlítésre is kerül problémamentesen. Amennyiben azonban a követelést nem sikerül behajtani, úgy fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása nyomán jogerőre emelkedett fizetési meghagyással, peres eljárás lefolytatása nélkül is végrehajthatóvá válhat a követelt összeg. A fizetési meghagyás segítségével megelőzhető a hosszadalmas bírósági pereskedés, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése esetén csupán a követelés 3%-át kitevő eljárási illeték lerovásával elérhető ugyanaz az eredmény, ami perindítás esetén kétszeres, 6% mértékű eljárási illeték viselése mellett várható.
Azokban az ügyekben, amelyekben 3.000.000,-Ft-ot nem haladja meg a követelés, per nem indítható, ezen ügyekben, csak és kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban lehet a követelést érvényesíteni. Amennyiben az ügy tárgyát képező követelés összeg meghaladja a 3.000.000,-Ft-ot, úgy az Ügyfél választása szerint már közvetlenül per is indítható.
Nagyon fontos, hogy az Ügyfél a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem megszerkesztésével, és előterjesztésével mindig hozzáértő, szakmailag jártas ügyvédet bízzon meg. Ez azért fontos, mert ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem megszerkesztésekor az ügyvéd az ügyben minden lényeges körülményt figyelembe vesz, úgy a hosszú és költséges pereskedés mellőzhetővé válhat.
A fizetési meghagyásos eljárás a jogosult kérelmére indul, aminek alapján a közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátja, és azt a kötelezettnek megküldi. Amennyiben a kötelezett sem a követelés jogalapját, sem pedig az összegszerűséget nem vitatja, azaz nem él a fizetési meghagyás ellen ellentmondással, a közjegyző a fizetési meghagyást jogerősítő záradékkal látja el, és megküldi a jogosult jogi képviselője részére.
A fizetési meghagyásos eljárásban – szemben a peres eljárással – nincs mód a felek meghallgatására, bizonyítási eljárás lefolytatására.
Érdemes kihangsúlyozni, hogy egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyás ugyanolyan hatállyal rendelkezik, mint egy jogerős bírósági ítélet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kötelezett a jogerős fizetési meghagyásban meghatározott teljesítési határidőn belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy a teljesítési határidő lejártát követően adós ellen közvetlenül végrehajtási eljárás indítható. Amennyiben tehát az Ügyfél 3.000.000,-Ft-ot meg nem haladó követelést szeretne érvényesíteni, mindenképpen ajánlott, hogy szerkesztessen fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hozzáértő ügyvéd közreműködésével.
2. Végrehajtás
A végrehajtási eljárás a 1994. évi LIII. törvény 10.§-ában meghatározott okiratok alapján indítható meg, a végrehajtás célja a végrehajthatóvá vált követelés érvényesítése, törvényes úton történő behajtása. Az adóssal szembeni követelés abban az esetben válik többek között végrehajthatóvá, ha az Ügyfél követelése tárgyában jogerős fizetési meghagyás áll rendelkezésre, vagy az ügyben eljáró bíróság az adóst fizetésre, adott cselekmény teljesítésére kötelező jogerős ítéletet hozott. A végrehajtás irányulhat pénzösszeg megfizetésére, vagy egy adott cselekmény végrehajtására.
Abban az esetben, ha a kötelezett személy nem tesz eleget a végrehajtható okiratban foglaltaknak, úgy végrehajtást lehet adós ellen indítani, végrehajtási lap megszerkesztésével, és benyújtásával. A végrehajtási lap kiállításához az Ügyfél számára nélkülözhetetlen egy szakmailag jártas ügyvéd segítsége, hiszen ennek hiánya azt is eredményezheti, hogy a végrehajtási lap nem megfelelően kerül megszerkesztésre, így az a végrehajtási eljárás megindítására nem lesz alkalmas. A végrehajtási lapon minden olyan vagyont, gépjárművet, ingatlant, jövedelmet, valamint bankszámlaszámot fel kell tüntetni, amely a fizetésre kötelezett személy tulajdonában áll, adós személyéhez köthető, és végrehajtás alá vonható. Ennek segítségével tudja a végrehajtó a végrehajtást eredményesen és hatékonyan lefolytatni, lefoglalást, árverezést elrendelni, majd az árverésből befolyó összegből kiegyenlíteni a jogosult követelését, annak kamatait és az addig felmerült végrehajtási költségeket. Abban az esetben, ha az adósnak van saját jövedelme, úgy azt kiemelten érdemes feltűntetni, bejelenteni, hiszen a végrehajtó, a követelést az adós fizetéséből történő letiltással tudja a leggyorsabban, a legkisebb költségráfordítással behajtani.
A fizetés letiltásáról a végrehajtó értesítést küld az adós munkáltatója ( vagy a jövedelem folyósítására hivatott szerv) részére, amely munkáltató köteles az adós munkabéréből, jövedelméből minden hónapban a nettó munkabér, illetve jövedelem 33%-a erejéig levonást eszközölni, és a levont összeget a végrehajtó által meghatározott bankszámlára átutalni. Amennyiben az adóssal szemben több személy végrehajtást kezdeményezett, vagyis egyszerre több végrehajtási eljárás is folyik ellene, úgy a végrehajtás során a munkabérből levonható összeg a bér 50%-át elérheti, de nem haladhatja meg. A végrehajtás során a behajtott összeg a végrehajtó által meghatározott sorrendben és arányban kerül a végrehajtást kérők között felosztásra. Ranghely szerint például elsőbbséget élveznek a köztartozások és a jelzálogjoggal biztosított követelések.
