Ez a szakterület jelentős az ügyvédi iroda által kifejtett tevékenységek közül, és az alábbi jogi munkák elvégzését foglalja magába: – az építési beruházás nyomán létrejövő, vagy már létrejött társasházi épület építésügyi, jogi hátterének megteremtése, az építési beruházáshoz szükséges vállalkozási és egyéb okiratok megszerkesztése, a társasház ingatlan-nyilvántartási feljegyzésének, majd bejegyzésének intézése, a társasházi egységek önálló helyrajzi számon történő kialakítása, feltüntetése, a társasházi egységek értékesítése során adásvételi szerződések megszerkesztése, az Ügyfeleire egyediesített földhivatali, adóhatósági képviselet, kiemelt tanácsadás az Ügyfelei számára legoptimálisabb adó-, és illetékszabályok, kedvezmények, mentességek tekintetében.
Abban az esetben, ha egy épület legalább két olyan épületegységet tartalmaz, amelyek a tulajdonosok külön tulajdonaiként kialakíthatóak, társasház alapítható.
Társasház alapítására valamennyi tulajdonostárs együttes elhatározása szükséges, a társasház alapító okiratát ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartáson át kell vezettetni.
Amennyiben a társasház megalapítását követően az alapító okiratban bármiféle változás történik, azt módosító okiratba kell foglalni, és ugyancsak be kell nyújtani a földhivatalhoz bejegyzésre.
A társasház magába foglalja a tulajdonosok külön tulajdonát képező társasházi egységeket, valamint a közös tulajdoni épületrészeket, a telket, amelyen az épület áll.
Általában a társasház neve azt a helyet takarja, ahol az adott ingatlan áll. A cím után azonban mindig fel kell tűntetni a Társasház megnevezést is.
A társasházi tulajdonosokat a közös képviselőt képviseli, aki a társasház képviseletében önállóan jár el.
A társasház jogokat szerezhet, önállóan perelhet, és perelhető.
A tulajdonosok a tulajdoni hányaduk szerinti mértékben felelnek a közösség egészét terhelő kötelezettségek teljesítéséért.
A külön tulajdont képező társasházi egységre jelzálog jegyeztethető be a tulajdonos tartozásának biztosítása, érvényesítése érdekében. Ezzel az intézkedéssel többek között azt lehet elérni, hogy a nem fizető társtulajdonosok ne tudják előidézni a társasház fizetésképtelenségét. A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítése során a tulajdonostárs ingatlana végrehajtás alá vonható, elárverezhető, így a társasház követelése a végrehajtás során behajtott összegből megtérülhet.
Milyen adatokra, okiratokra van szükség a társasház alapító okirat megszerkesztéséhez?
– Szükséges a telek ingatlan helyrajzi számára, aminek alapján az ügyvéd saját TAKARNET rendszeréről a tulajdoni lapot le tudja hívni.
– Társasházi alaprajzot kell egy tervezővel készíttetni, ami pontosan tartalmazza az épület külön és közös tulajdoni épületrészeit, azok minősítését, alapterületét.
– Szükséges továbbá az épületre kiadott jogerős építési engedély, a használatba vételi engedély és épületfeltüntetési vázrajz.
– Meg kell határozni a társasház nevét.
– Tételesen fel kell tüntetni a külön tulajdoni egységeke adatait, és a tulajdonos személyi adatait.
– Meg kell jelölni, hogy a felépítmény alapjául szolgáló földterület osztatlan közös tulajdonban, vagy a társasházi tulajdonba kerül.
A társasházi ügyekben való ügyvédi képviselet kötelező, de megállapítható, hogy ez nem teher az Ügyfeleknek, hanem segítség, ugyanis az alapító okirat elkészítése nem egyszerű feladat. Az alapító okiratnak számos alaki és tartalmi kelléke van, ami nélkül a társasház érvényesen létre sem jöhet, a szakszerűen megszerkesztett alapító okirat segítségével az ügyintézés gyors és zökkenőmentes.
Vonatkozó jogszabályrészlet:
2003. évi CXXXIII. törvény
A társasház alapítása, alapító okirat
5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.
(2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
(3) Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.
(4) A (3) bekezdés szerinti elővásárlási, előbérleti jogot megelőzi a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadására, valamint az elidegenítésére vonatkozó külön jogszabályok eltérő rendelkezése.
(5) Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
6. § A társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.
7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.
(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.
(3) A feljegyzett alapítást követően a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhető. Ha a használatbavételi engedély eltér az építési engedélytől, a bejegyzés feltétele, hogy a változás szerint az alapító okiratot 60 napon belül módosítják és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító okirathoz csatolják.
8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
(2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak – tulajdoni hányad szerinti – többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.
(3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt.
9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:
a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
