Ma már kifejezetten gyorsan intézhető egy gazdasági társaság alapítása, és cégbejegyzése.
A társaságot a cégnyilvántartásba néhány nap alatt be lehet jegyeztetni az egyszerűsített eljárás keretében, előre meghatározott szerződésminta alkalmazásával.
A szerződésminta, mint okirati elnevezés önmagában is jelzi, hogy ez egy jogszabály által meghatározott tartalmú, könnyen kezelhető okirati forma.
A szerződésmintát viszont kellő szaktudás, és a jogszabályok maradéktalan és átfogó ismerete mellett lehet csak úgy megszerkeszteni, hogy az a tagok és a cég jövőbeni érdekeit szolgálja, a jövedelmező működést garantálja.
A cég alapításakor elsőként abban kell döntést hozni, hogy a lehetséges társasági formák jellemzőinek ismertében milyen cég kerüljön megalapításra.
A tagoknak tudni kell, hogy mekkora vagyoni felelősséget kívánnak vállalni, illetve hogy mekkora törzstőke biztosítását tudják vállalni.
Ezen tényezők ismeretének hiányában nem lehet felelősségteljesen céget alapítani.
Annak érdekében, hogy a választott társasági forma valóban megfeleljen a tagok várakozásainak, érdemes egy szakmailag jártas ügyvéd segítségét igénybe venni. Egy hozzáértő ügyvéd ugyanis segít kiválasztani azt a cégformát, ami a tagok vagyoni helyzetéhez, üzleti terveihez és lehetőségeihez mérten a lehető legjobb választásnak bizonyulhat.
Általánosságban elmondható, hogy leggyakrabban a Kft., vagyis a korlátolt felelősségű társaságra esik a cégalapítók választása.
Ez a társasági forma megalapítható egy, vagy több tag által.
A Kft. esetében a tag felelőssége a törzsbetéte erejéig korlátozott.
A Kft. törzstőkéjének minimális mértéke 3 millió forint.
A Kft. tagok által vállalt törzsbetéteinek nem szükséges azonos mértékűeknek lennie, egy tag üzletrészének minimális összege 100 ezer forint.
Az ügyvédi közreműködés a cégalapítás során kötelező.
A cégbírósághoz a cégbejegyzésről szóló okiratokat elektronikus úton lehet eljuttatni. Mindezt az az ügyvéd teheti meg, aki az okiratokat megszerkesztette, ellenjegyezte, majd beszkennelte a számítógépébe. Az okiratszerkesztő ügyvéd elektronikus mappába helyezve hitelesített e-mail útján nyújtja be a bejegyzési kérelmet a cégbírósághoz.
Milyen adatokra van szükség egy társaság megalapításához?
Mindenek előtt el kell dönteni, hogy mi legyen a társaság neve. A választott cégnév nem egyezhet meg egy másik, már meglévő cég nevével, tehát az egyediség kötelező.
Cégalapításhoz nélkülözhetetlen a székhely megjelölése. A székhelyül szolgáló épület, irodahelyiség tulajdonosának engedélyére, bérlet esetén a bérleti szerződés bemutatására, vagy az ügyvezető e tárgyban tett nyilatkozatára szükség van.
A cégalapítás nélkülözhetetlen részét képezi a társaság főbb tevékenységének meghatározása is.
Cégalapításnál mindenképpen meg kell határozni, hogy kik a cég tagjai, ezek a személyek egyenként mekkora névértékű üzletrésszel rendelkeznek, illetve rögzíteni kell azt is, hogy a tagok mekkora a mértékű szavazattal rendelkeznek.
Mindezek mellett fel kell tűntetni azt is a szerződésben, hogy kik a vezető tisztségviselők.
Milyen iratok szükségesek a cégalapításhoz?
Cégalapításhoz mindenképpen vigye magával a személyi igazolványát, lakcímkártyáját, valamint az adókártyáját.
Magyar székhellyel rendelkező, magyar cég alapítására a külföldi személyeknek,vagy társaságoknak is van lehetőségük. Mindezt a magyarok cégalapításával megegyező módón lehet véghezvinni.
Fontos megjegyezni, hogy cégalapításkor nélkülözhetetlen egy kellő szakértelemmel rendelkező könyvelő igénybevétele is, hiszen cégalapítás során azt is el kell dönteni, hogy a társaság bejelentkezik-e az általános forgalmi adó hatálya alá, vagy sem.
A bejelentkezésről való döntést felelősségteljesen és alaposan át kell gondolni, hiszen a bejelentkezés évente csupán egyetlen alkalommal módosítható.
A cégalapítás gyors és biztonságos kivitelezéséhez vegye igénybe egy hozzáértő ügyvéd segítségét, így biztos lehet benne, hogy a cégalapítás az érdekeinek megfelelően, és jogszabályi rendelkezések megtartásával történik. Egy pontos, jól megfogalmazott, minden részletre kiterjedő szerződés záloga lehet egy hosszan tartó jövedelmező cégműködésnek.
Vonatkozó jogszabályrészlet:
2013. évi V. törvény
Általános rendelkezések
3:88. § [A gazdasági társaság fogalma]
(1) A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
(2) A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
(3) A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti.
3:89. § [Formakényszer]
(1) Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.
(2) A gazdasági társaság nevében a gazdasági társaság formájára vonatkozó elnevezést vagy annak e törvényben meghatározott rövidítését kell feltüntetni.
3:90. § [A társaság tagjai]
(1) Természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja. Kiskorú személy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet.
(2) Közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem lehet gazdasági társaság tagja, aki eltiltás hatálya alatt áll.
(4) A részvénytársaság tagjai a részvényesek.
3:91. § [Jognyilatkozatok megtételének módja és ideje]
(1) A társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a társaság határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.
(2) A társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját.
(3) Ha a gazdasági társasággal kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény elvégzése kötelező, e kötelezettséget késedelem nélkül kell teljesíteni.
(4) Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
3:93. § [A gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása]
A gazdasági társaságok közös szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes gazdasági társasági formákkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.
A gazdasági társaság alapítása
3:94. § [A gazdasági társaság létesítő okirata]
A gazdasági társaság létesítő okirata – a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság kivételével – a társasági szerződés. A részvénytársaság létesítő okirata az alapszabály, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságé az alapító okirat.
3:95. § [A létesítő okirat alaki követelményei]
(1) A létesítő okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.
(2) A létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
