A házasfelek egymás közötti – sokszor harmadik személyre, pl. hitelezőkre is kihatással bíró – vagyonjogi megállapodásait ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, vagy közokiratba kell foglalni.
Az új Ptk. rendelkezései szerint a házastársak szélesebb körben, nagyobb szerződési szabadsággal, a korábbi rendelkezésekhez képest több jogi konstrukció közül választava, pl. a vagyon-elkülönítési rendszer szabályait alkalmazva, a közös vagyoni szerzést teljes egészében kizárva köthetnek egymással vagyonjogi megállapodásokat.
Gyakran előforduló eset az, amikor a házastársak kapcsolatuk fennállása alatt ingatlant szereznek, és a tulajdonjog csupán az egyik fél nevére van bejegyeztetve.
Az ingatlan tulajdonjoga ilyen esetben vagyonjogi szerződés kertében részben, vagy akár teljes egészében átírható a másik házastárs nevére is, ilyenkor a tulajdonjog megszerzése illetékmentes.
Természetesen előfordul az az eset is, amikor az adott ingatlan mindkét fél tulajdonában van, ám a felek a valós szerzés figyelembevételével úgy rendelkeznek, hogy csupán egyikük a tulajdonos. Erre különösen akkor van szükség, ha az ingatlan például csak az egyik fél különvagyonából került megvásárlásra, így a vagyon csupán ezt a felet illeti. A szerző fél illetékmentesen szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.
Minderre házastársi vagyonjogi szerződés keretén belül van lehetőség.
Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy abban az esetben már közös vagyon keletkezik, ha az egyik fél tulajdonában lévő telekre közösen lakóházat építenek, vagy ha az ezen a telken álló házhoz újabb épületrészt építenek. Az Ügyfelek gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a tulajdoni viszonyok megfelelő rendezése nélkül a földhivatalban nyilvántartott adatok, tulajdoni arányok nem felelnek meg a valóságban kialakult helyzetnek, és előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a közös vagyoni beruházás nyomán felek mindketten tulajdonosai a telek és lakóház alkotta ingatlannak, a tulajdoni lap továbbra is csak a telek eredeti tulajdonosát tartalmazza egyszemélybeni tulajdonosként.
A későbbi jogi viták és pereskedések elkerülése érdekében tehát érdemes minden fentiek szerint történő közös építés estén olyan vagyonjogi szerződést készíttetni, amelyben a házastársak egyértelműen rendezik a valóságnak megfelelő tulajdoni hányadokat. Ezen szerződés alapján aztán az ingatlan-nyilvántartásba is a valóságnak megfelelő tulajdoni hányadok kerülnek majd bejegyzésre.
Mivel a házastársak közötti vagyonjogi megállapodás esetén vagyonszerzés nem következik be, hanem a valós tulajdoni viszonyok jutnak érvényre, a tulajdonszerzés után a tulajdonjogot szerző felet nem terheli illetékfizetési kötelezettség. Egy olyan tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése, ami már korábban is a felet illette, nem számít vagyonszerzésnek.
A házassági vagyonközösséget rendező okirat segítségével nagyon sok, később kialakuló vita és pereskedés kerülhető el. Ennek ellenére, sokan idegenkednek ezen egyértelmű előnyökkel járó szerződés megkötésétől.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor kifejezetten ajánlott egy hozzáértő szakember segítségével vagyonjogi szerződést készíttetni. Ilyen például amikor a házastársak között igen nagy vagyoni különbség áll fenn, vagy az, amikor a házastársak valamelyike már legalább egyszer elvált , majd ezt követően házasodott meg újra.
Vonatkozó jogszabályrészlet:
2013. évi V. törvény
4:34. § [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése]
(1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
(2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
