2020.01.13. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság
Ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező pártatlanság követelményével, ha a büntetőeljárás bírósági szakaszában olyan bíró jár el, aki a vádemelést megelőzően nyomozási bírói feladatokat látott el az ügyben – szögezi le az Alkotmánybírság IV/325/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító, ugyanakkor bírói ítéletet megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló törvény egy rendelkezése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt, ugyanakkor a kérelem alapján megsemmisítette a Zalaegerszegi Törvényszéknek szintén támadott ítéletét.
Az indítványozó érdemi indokolásában egyfelől kifejtette: az
Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában alkotmányos követelményként
fogalmazta meg, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt
olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás
során bíróként járt el. Ezt az új Be. szabályozása figyelembe is
vette, ám az átmeneti rendelkezések között található, az indítványozó által
támadott szabály szerint a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaira ez
a kizárási ok csak a 2016. november 30-a után indult büntetőeljárásokban
irányadó. Erre tekintettel a támadott rendelkezés ellentétes az
Alaptörvényben rögzített pártatlanság elvével és nem felel meg a korábbi
alkotmányos követelménynek sem. Az indítványozó a támadott ítéletekkel
összefüggésben előadta, hogy a másodfokú eljárásban a tanács elnökeként és a
tanács tagjaiként eljáró bírók valamennyien részt vettek a nyomozati szakban az
előzetes letartóztatás elleni fellebbezés elbírálásában is, ami sérti a
tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, azon belül is a pártatlanság
elvét.
Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során először
is leszögezte, hogy a bírák büntetőeljárásokban való kizárásával kapcsolatos,
korábban kimondott alkotmányos követelmények a régi büntetőeljárási törvényhez
kapcsolódtak. Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy az Alkotmánybíróság kizárással
kapcsolatos gyakorlata és ahhoz kapcsolódóan az Alaptörvény értelmezése is
figyelmen kívül hagyható lenne. Továbbra is ellentétes tehát a tisztességes bírósági eljáráshoz
való jog részét képező pártatlanság követelményével, ha a büntetőeljárásban a
bírósági szakaszban olyan bíró jár el, aki a vádemelést megelőzően nyomozási
bírói feladatokat látott el az ügyben. Az Alkotmánybíróság
azonban rámutatott, hogy következetes gyakorlata szerint ha a vizsgált jogszabálynak
van olyan értelmezése, amely az Alaptörvényből fakadó követelményeknek
megfelel, vagyis az
alapjogsértő helyzet megfelelő jogértelmezéssel feloldható,
akkor az Alkotmánybíróság a hatályos jog kíméletével jár el, és elkerüli a
jogszabályi rendelkezés megsemmisítését. Mivel ez ebben az esetben fennáll,
ezért az Alkotmánybíróság elutasította
a büntetőeljárási törvény megsemmisítésére irányuló panaszt. A
támadott ítéletek vonatkozásában az Alkotmánybíróság azt hangsúlyozta, hogy a
nyomozás során eljáró bírók nem járhattak volna el ítélkező bíróként. Mivel a jogerős ítéletet hozó bírói tanács
összetétele nem felelt meg a pártatlanság elvének, ezért az
Alkotmánybíróság a
Zalaegerszegi Törvényszék támadott ítéletét megsemmisítette.
