Fontos Informácó!

Amennyiben korábban az oldalunkon már elfogadta a Cookie Beállításokat és most módosítani szeretné ezeket, akkor EZEN A LINKEN újra megteheti!

A további részletes információkat jelen Adatkezelési Tájékoztatóban és a Jogi Nyilatkozatunkban olvashatja. Amennyiben kérdése van a személyes adatok kezelésével kapcsolatban, kérjük írjon nekünk kapcsolati űrlapunkon keresztül!

1 – A Somogy megyei Ügyvédi Kamara Adatkezelési Tájékoztatója

AZ ÉRINTETT TERMÉSZETES SZEMÉLY JOGAIRÓL SZEMÉLYES ADATAI KEZELÉSE VONATKOZÁSÁBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK RÉSZÉRE

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS. AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE
II. ADATKEZELÉSEK
III. FEJEZET – MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSEK
III. A TÁRHELYSZOLGÁLTATÓ ADATFELDOLGOZÓ MEGNEVEZÉSE
IV. TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRINTETT JOGAIRÓL

I. FEJEZET – BEVEZETÉS

1.§. E tájékoztató kiadója, egyben az Adatkezelő:

• Somogy Megyei Ügyvédi Kamara
• Székhely: 7400 Kaposvár, Bajcsy Zs. u. 5.
• Képviselő: Pongráczné dr. Csorba Éva elnök.
• Adatvédelmi tisztviselő: Dr. Szabó Tibor ügyvéd
• Telefon / Fax: 82 510 454
• E-mail cím: info@smugyvedek.hu
  Honlap: www.smugyvedek.hu
• (a továbbiakban: adatkezelő)

2.§ (1) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (a továbbiakban: Rendelet) előírja, hogy az Adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, továbbá hogy az Adatkezelő elősegíti az érintett jogainak a gyakorlását.

(2) Az érintett előzetes tájékoztatási kötelezettségét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény is előírja.

(3) E tájékoztatással az Ügyvédi Kamara e jogszabályi kötelezettségének tesz eleget.

3.§ Az Ügyvédi Kamara adatkezelését meghatározza, hogy közfeladatainak ellátása során Ügyvédi törvény és más jogszabályok alapján alapvetően kötelező adatkezeléseket végez.

4. § Az Ügyvédi Kamara adatkezelési tevékenységére irányadó főbb jogszabályok:

•  A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (a továbbiakban: Rendelet)
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.)
• 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről (Ütv.)
• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt)
• A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Levéltári törvény)

II. FEJEZET – AZ ÜGYVÉDI KAMARA KÖZFELADATAIVAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSEK

5.§ Ügyvédi kamarai nyilvántartás

(1) Az Ügyvédi Kamara közigazgatási hatósági jogkörében vezeti az ügyvédi kamarai nyilvántartást, átvezeti a változásokat és átjegyzéseket.

(2) Az adatkezelés célja: törvényi kötelezettség teljesítése, az ügyvédi tevékenység gyakorlója adatainak, adatváltozásainak és adatjavításainak az ügyvédi kamarai nyilvántartáson való átvezetése, valamint azokból adatszolgáltatás, továbbítás a Magyar Ügyvédi Kamara által fenntartott ügyvédkeresőbe. (Ügyvédi törvény: 192.§/3/).

(3) Ezen adatkezelés jogcíme jogi kötelezettség teljesítése – az Ügyvédi törvény 170.§ (1) e) pontja, 171.§ (1) bekezdése, 189.§-190.§-a és 1. számú melléklete alapján. Az adatkezelés kötelező.

(4) Nyilvántartott adatkör: ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, kamarai jogtanácsos, ügyvédjelölt, jogi előadó, európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédasszisztens adatai az Ügyvédi törvény 189.§-a és 1. számú melléklete szerint, továbbá az ügyvédi iroda irodavezetője vagy irodavezetői neve, tagjai neve és kamarai azonosító száma, vagyoni tagjának neve, természetes személyazonosító adatait, az Ügyvédi törvény 190.§-a szerint.

(5) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban a kérelmező döntése alapján nyilvántartandó és a kérelmező döntése szerint nyilvános adatok: az elektronikus levelezési cím, honlap címe, nyelvtudás, kitüntetések, szakjogászi végzettség, tudományos fokozat. Ebben a körben az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása.

(6) A személyes adatok tárolásának időtartama az ügyvédi kamarai nyilvántartásban: a nyilvántartásból való törlésig (Ütv. 177-179.§). Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba történő bejegyzés, változásbejegyzés, átjegyzés, törlés alapjául szolgáló iratok tárolásának időtartama 15 év (1995. évi LXVI. törvény 12.§).

(7) A személyes adatok címzettjei:
a) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás nyilvános adataiból egyedi adatszolgáltatás bárki számára ingyenesen teljesíthető. (Ütv. 193. §/1/).
b) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás nem nyilvános adataiból adatszolgáltatás annak teljesíthető, aki az adat megismerésére jogosult. (Ügyvédi törvény 193. § /3/). A területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatait jogszabályban, alapszabályban és kamarai szabályzatban meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni. (Ütv. 194.§/1/)

6.§ Nyilvántartás az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak arcképes igazolványának átadásáról, átvételéről

(1) Az Ügyvédi Kamara jogi kötelezettség teljesítése céljából és jogcímén nyilvántartást vezet az átadott és az átvett igazolványokról (15/2017. (XI. 30.) IM rendelet 4.§ (2) a-b./). Az adatkezelés kötelező.

(2) A nyilvántartott adatkör: 15/2017. (XI. 30.) IM rendelet 2. §, átadás, átvétel időpontja, oka, átadó, átvevő aláírása.

(3) A személyes adatok címzettjei: az Ügyvédi Kamara elnöke, elnökhelyettese, titkára, elnöksége, alkalmazottja. Az igazolványt kibocsátó az okmányok előállításához szükséges adatokat és arcképet közölheti az okmány előállítójával. (15/2017. (XI. 30.) IM rendelet 4.§/3/). A visszavont igazolvány okmányazonosítóját és a visszavonás okát a Magyar Ügyvédi Kamara és az Ügyvédi Kamara honlapján közzé kell tenni. (15/2017. (XI. 30.) IM rendelet 4.§/2/ e./)

(4) A személyes adatok tárolásának időtartama 15 év.

(5) A visszavont, valamint az előkerült igazolványt átvétel után meg kell semmisíteni (15/2017. (XI. 30.) IM rendelet 4.§/2/ f./)

(6) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése esetén – ezek fennállásig – az átvett igazolvány megőrzéséről kell gondoskodni. (15/2017. (XI. 30.) IM rendelet 4.§/2/ g./)

7.§ Kirendelhető ügyvédek jegyzéke

(1) Az Ügyvédi Kamara a kirendelhető ügyvédekről (védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként, ügygondnokként kirendelhető ügyvédek) jegyzéket vezet.

(2) A nyilvántartott adatkör: az ügyvéd neve, (Ügyvédi Iroda megnevezése) személyazonosító adatok, KASZ-azonosító, cím, telefon, e-mail cím.

(3) Az adatkezelés célja jogi kötelezettség teljesítése az Ütv 38.§-a alapján.

(4) Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása.

(5) A személyes adatok címzettjei: A jegyzék nyilvános, abba bárki betekinthet. Az Ügyvédi Kamara köteles a jegyzék változásait folyamatosan frissíteni és a változást honlapján közzétenni. (Üt. 38.§/4/).
(6) A személyes adatok tárolásának időtartama: a jegyzékből való törlésig.

8.§ Ügyvédi letétkezeléssel kapcsolatos adatkezelés

(1) Az Ügyvédi Kamara az ügyvédi letétkezelés ellenőrzése céljából jogosult az ügyvéd letétkezelésre használt számláját vezető számlavezető nevét, a letéti számla számát, egyenlegét, valamint a kamarai hatósági ellenőrzés kezdő napját megelőző tízévi forgalmát megismerni. (Ütv. 187.§/2/)

(2) Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése az Ütv. 187.§/2/ bekezdése alapján. Az adatkezelés kötelező.

(3) A személyes adatok címzettjei: az Ügyvédi Kamara elnöke, elnökhelyettese, titkára, elnöksége, alkalmazottja.

(4) A személyes adatok tárolásának időtartama selejtezhető iratok vonatkozásában 5 év, nem selejtezhető iratok vonatkozásában 15 év.

9.§ . Képzéssel, kötelező szakmai továbbképzéssel kapcsolatos adatkezelés

(1) Az Ügyvédi Kamara az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzése, továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak kötelező szakmai továbbképzése megszervezése, lebonyolítása, engedélyezése, és ellenőrzése céljából kezeli az érintettek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, székhelyét, telefonszámát és e-mail címét, továbbá kreditpontjait. (Ütv. 161.§ /2/ a./).

(2) Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése az Ütv. 161.§ /2/ a./ pontja alapján. Az adatkezelés kötelező.

(3) A személyes adatok címzettjei: az Ügyvédi Kamara elnöke, elnökhelyettese, titkára, elnöksége, alkalmazottja. Az adatok továbbíthatók a képzésben, továbbképzésben együttműködő más területi kamara részére (Ütv. 161.§ /4/).

(4) A személyes adatok tárolásának időtartama selejtezhető iratok vonatkozásában 5 év, nem selejtezhető iratok vonatkozásában 15 év.

10. § Az Ügyvédi Kamara előtti eljárásban résztvevők, szolgáltatást igénybe vevők adatainak kezelése

(1) Az Ügyvédi Kamara eljárása, illetve szolgáltatás teljesítése során az eljárásban részt vevő, valamint a szolgáltatást igénybe vevő természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat megismerheti és kezelheti. Ide tartozik az Ügyvédi Kamara tagjai részére elektronikus levelezés (Hírlevél) útján nyújtott információszolgáltatás (információk, közlemények, tájékoztatások, szakmai hírek küldése).

(2) Az adatkezelés célja, az eljárás lefolytatása, szolgáltatása teljesítése.

(3) Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettsége teljesítése az Ütv. 194. § /2/ bekezdése alapján. Az adatkezelés kötelező.

(4) A személyes adatok címzettjei: az Ügyvédi Kamara elnöke, elnökhelyettese, titkára, elnöksége, alkalmazottja.

(5) A személyes adatok tárolásának időtartama selejtezhető iratok vonatkozásában 5 év, nem selejtezhető iratok vonatkozásában 15 év.

11.§ Kamarai hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos adatkezelés

(1) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó kivételével az ügyvédi és az ügyvédasszisztensi tevékenység gyakorlása e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását az Ügyvédi Kamara hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyvédi tevékenységének gyakorlása e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását az Ügyvédi Kamara a munkáltatóval együttműködve ellenőrzi. (Ütv. 186.§)

(3) A területi kamara a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges mértékben kötelezheti az ellenőrzöttet adatszolgáltatásra, illetve léphet be az ellenőrzött irodájába, fiókirodájába, alirodájába, tekintheti meg az ellenőrzött iratait és nyilvántartásait, kérhet azokról másolatot. (Ütv. 187.§(1)/.

(4) Az adatkezelés jogalapja jogi kötelezettség teljesítése az Ütv. 186.§-a alapján. Az adatkezelés kötelező.

(5) A személyes adatok címzettjei: az Ügyvédi Kamara elnöke, titkára, Pmt. szerint kijelölt személye, ellenőrzésben közreműködő megbizottja, alkalmazottja.

(6) A személyes adatok tárolásának időtartama az ellenőrzéstől számított 15 év (1995. évi LXVI. törvény 12.§).

12.§ Adatkezelések a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni kötelezettségek teljesítése céljából

(1) Az Ügyvédi Kamara az általa felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott kockázati csoportokba sorolja. A legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, de legfeljebb félévente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni. (Ütv. 186. § (6). Ezen adatkezelés célja a pénzmosás és terrorizmus finanszirozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó törvényi kötelezettség teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése a 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) és az Ütv. 186.§ (6) bekezdése alapján. Az adatkezelés kötelező. A személyes adatok címzettjei: az Ügyvédi Kamara elnöke, elnökhelyettese, titkára, Pmt. szerint kijelölt személye, ellenőrzésben közreműködő megbizottja alkalmazottja. A személyes adatok tárolásának időtartama a kockázatértékeléstől számított 8 év. (Pmt. 56.§(2))

(2) Az Ügyvédi Kamara kijelölt személye kezeli a Pmt. 74.§/1/ bekezdés szerint bejelentett természetes személy, valamint a bejelentő adatait, és a bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja. (Pmt. 74.§/2/). Az adatkezelés célja a pénzmosás és terrorizmus finanszirozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó törvényi kötelezettség teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése a 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 74.§-a alapján. Az adatkezelés kötelező. A személyes adatok címzettjei: az Ügyvédi Kamara elnöke, elnökhelyettese, titkára, Pmt. szerint kijelölt személye, pénzügyi információs egység. E személyes adatok tárolásának időtartama a kockázatértékeléstől, illetve a bejelentéstől számított 8 év. (Pmt. 56.§(2))

13. § Az Ügyvédi Kamara irataira vonatkozó adatkezelés

(1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) 3.§ d) közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott. (3. § d./). Ez alapján az Ügyvédi Kamara iratai (által készített és hozzá érkezett iratok) – figyelemmel az Ütv. 144.§-ára – köziratnak minősülnek.

(2) Az Ügyvédi Kamara, mint közfeladatot ellátó szerv
a) a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni;
b) a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó – az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló – ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni;
c) az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni;
d) a nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni;
e) az elintézett ügyek iratait – az irattári terv szerinti rendszerezés és válogatás pontosságának ellenőrzése mellett – irattárában elhelyezni, s irattári anyagának szakszerű és biztonságos megőrzéséről, valamint használatra bocsátásáról gondoskodni;
f) irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte után, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár (a továbbiakban: illetékes közlevéltár) engedélyével kiselejtezni;
g) a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt – a 12. §-ban előírtak szerint – saját költségén az illetékes közlevéltárnak átadni. (9.§/1/)

(3) Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése a Levéltári törvény 9.§-alapján. Az adatkezelés kötelező.

(4) A személyes adatok címzettjei: az Ügyvédi Kamara elnöke, elnökhelyettese, titkára, elnöksége, alkalmazottja.

(5) A személyes adatok tárolásának időtartama selejtezhető iratok vonatkozásában 5 év, nem selejtezhető iratok vonatkozásában 15 év. (Levéltári törvény 12.§)

14. § Az Ügyvédi Kamara honlapja

(1) Az Ügyvédi Kamara honlapjának internet címe: www.smugyvedek.hu

(2) A honlapon közzé kell tenni az Ügyvédi Kamara általános adatkezelési tájékoztatóját E tájékoztató célja, hogy az érintetteket e nyilvánosan is elérhető formában az adatkezelés megkezdése előtt és annak folyamán is egyértelműen és részletesen tájékoztassa az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az Infotv. 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az előbbi információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. E tájékoztató eléehetőségéről az érintetteket tájékoztatni kell.

(3) Amennyiben a honlap sütiket (cookie) alkalmaz, erről a honlapon a látogatót tájékoztatni kell. E tájékoztatóval az Ügyvédi Kamara biztosítja hogy a látogató a honlap információs társadalommal összefüggő szolgáltatásainak igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy az Ügyvédi Kamara mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is.

III. FEJEZET – ADATKEZELÉS AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSA ALAPJÁN

15. § Adatkezelés az érintett hozzájárulása alapján

(1) Amennyiben az Ügyvédi Kamara hozzájáruláson alapuló adatkezelést végez – pl. ügyvédjelölti állásajánlatok, pályázatok továbbítása – az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés önkéntes hozzájáruláson alapul, továbbá az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

(2) A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

(3) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

III. FEJEZET – ÜGYVITELI CÉLÚ ADATKEZELÉSEK

16. § Adatkezelés adó- és számviteli kötelezettségek teljesítése céljából

(1) Az Ügyvédi Kamara jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás) céljából kezeli a tagjai, valamint a vevőként, szállítóként vele üzleti kapcsolatba lépő természetes személyek törvényben meghatározott adatait. Az adatkezelés kötelező. A kezelt adatok az általános forgalmi adóról szóló 2017. évi CXXVII. tv. 169.§, és 202.§-a alapján különösen: adószám, név, cím, adózási státusz, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167.§-a alapján: név, cím, a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján: vállalkozói igazolvány száma, őstermelői igazolvány száma, adóazonosító jel.

(2) A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év.

(3) A személyes adatok címzettjei: az Ügyvédi Kamara adózási, könyvviteli, bérszámfejtési, társadalombiztosítási feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.

IV. FEJEZET – AZ ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE

17.§ (1) Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel; (Rendelet 4. cikk 8.)

(2) Az adatfeldolgozó igénybevételéhez nem kell az érintett előzetes beleegyezése, de szükséges a tájékoztatása. Ennek megfelelően a következő tájékoztatást adjuk:

(3) Az Ügyvédi Kamara részére adatfeldolgozást végeznek:

• Könyvviteli szolgáltató.
• Tárhelyszolgáltató.
• Futárszolgálat

V. FEJEZET –  AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI

15.§ Tájékoztatás az érintett jogairól

(1) Az érintett jogai röviden összefoglalva:
1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése
2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik
3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg
4. Az érintett hozzáférési joga
5. A helyesbítéshez való jog
6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
7. Az adatkezelés korlátozásához való jog
8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
9. Az adathordozhatósághoz való jog
10. A tiltakozáshoz való jog
11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
12. Korlátozások
13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)
15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

(2) Az érintett jogai részletesen:

1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése

1.1. Az adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.
1.2. Az adatkezelőnek elő kell segítenie az érintett jogainak a gyakorlását.

1.3. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő a Rendeletben írt feltételekkel további két hónappal meghosszabbítható. amelyről az érintettet tájékoztatni kell.

1.4. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

1.5. Az adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a Rendeletben írt esetekben díj számítható fel.

A részletes szabályok a Rendelet 12 cikke alatt találhatók.

2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik

2.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon. Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell:
a) az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről,
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről (ha van ilyen),
c) a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról,
d) jogos érdek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről,
e) a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik – , illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen;
e) adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat.

2.2. A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő információkról kell tájékoztatnia:
a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
c) az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
f) az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról, és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

2.3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.

Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza.

3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg

3.1. Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet az adatkezelőnek a személyes adatok megszerzésétől számított legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi 2. pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.

3.2. A további szabályokra az előbbi 2. pontban (Előzetes tájékozódáshoz való jog) írtak irányadók.

E tájékoztatás részletes szabályait a Rendelet 14. cikke tartalmazza.

4. Az érintett hozzáférési joga

4.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az előbbi 2-3. pontban írt kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk).

4.2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

4.3. Az adatkezelőnek az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel.

Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó részletes szabályokat a Rendelt 15. cikke tartalmazza.

5. A helyesbítéshez való jog

5.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

5.2. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is.

Ezen szabályokat a Rendelet 16. cikke tartalmazza.

6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje ha
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre,
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

6.2. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges
a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
b) az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
c) a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza.

7. Az adatkezelés korlátozásához való jog

7.1. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

7.2. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést ha ha az alábbiak valamelyike teljesül:
a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

7.3. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell.

A vonatkozó szabályokat a Rendelet 18. cikke tartalmazza.

8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

E szabályok a Rendelet 19. cikke alatt találhatók.

9. Az adathordozhatósághoz való jog

9.1. A Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha
a) az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és
b) az adatkezelés automatizált módon történik.

9.2. Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is.

9.3. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet 17. cikkét (A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”). Az adtahordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A részletes szabályokat a Rendelet 20. cikke tartalmazza.

10. A tiltakozáshoz való jog

10.1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán (6. cikk (1) e)) , vagy jogos érdeken (6. cikk f)) alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
10.2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.
10.3. Ezen jogokra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.
10.4. Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.
10.5. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

A vonatkozó szabályokat a Rendelet cikke tartalmazza.

11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

11.1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

11.2. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:
a) az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
b) meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy
c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

11.3. Az előbbi a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

A további szabályokat a Rendelet 22. cikke tartalmazza.

12. Korlátozások

Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja jogok és kötelezettségek (Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk, 5. cikk) hatályát ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

E korlátozás feltételeit a Rendelet 23. cikke tartalmazza.

13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

13.1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket:

a) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

13.2. Az érintettet nem kell az tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

A további szabályokat a Rendelet 34. cikke tartalmazza.

14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

E szabályokat a Rendelet 77. cikke tartalmazza.

15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

15.1. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.

15.2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

15.3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

15.4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.

E szabályokat a Rendelet 78. cikke tartalmazza.

16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

16.1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.

16.2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.

E szabályokat a Rendelet 79. cikke tartalmazza.

Kaposvár, 2018. május 25.

Somogy Megyei Ügyvédi Kamara

2 – Adatkezelési tájékoztató

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEKRŐL  ÉS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

I. FEJEZET – AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE

1.E tájékoztatás kiadója, egyben az Adatkezelő:
2. Adatvédelmi tisztségviselő: nincs.

II. FEJEZET – ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE

3. Adatfeldolgozó
4. Az ügyvéd adatfeldolgozói
5. Helyettes ügyvédek – mint adatfeldolgozók

III. FEJEZET-  TÁJÉKOZTATÁS AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEKRŐL

6. Ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés
7. Azonosításhoz kapcsolódó adatkezelés
8. Kötelező jogi képviselettel vitt ügyek nyilvántartásához kapcsolódó adatkezelés
9. Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés
10. Kirendeléshez kapcsolódó adatkezelés
11. Okirati ellenjegyzéshez kapcsolódó adatkezelések
12. Papíralapú okirat elektronikus okirati formába alakításával kapcsolatos adatkezelés
13. Ügyvédi letétre vonatkozó adatkezelés
14. Ügynyilvántartással kapcsolatos adatkezelés
15. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, továbbá a korlátozó intézkedések teljesítése céljából végzett adatkezelés
16. A Levéltári törvény szerint maradandó értékű iratokra vonatkozó adatkezelés

IV. FEJEZET – TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL

19. Tájékoztatás az érintett jogairól és korlátairól
20. Az érintett jogai röviden összefoglalva
21. Az érintett jogai részletesen

BEVEZETÉS

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló  AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE  (a továbbiakban: Rendelet) előírja, hogy az  Adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó,  minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, továbbá hogy az Adatkezelő elősegíti az érintett jogainak a gyakorlását.  

Az érintett előzetes tájékoztatási kötelezettségét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény is előírja. 

Az alábbiakban olvasható tájékoztatással e jogszabályi kötelezettségünknek teszünk eleget. 

I. FEJEZET

AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE

1. E tájékoztatás kiadója, egyben az Adatkezelő – az ügyvédi megbízásban megjelölt ügyvéd: 

ÜGYVÉDI NEVE:	DR. KELLER ANDRÁS
KAMARAI AZONOSÍTÓ:	36059220
SZÉKHELY:	8600 Siófok, Fő utca 47-53. I/5.
ADÓSZÁM:	51027072-1-34
E-MAIL CÍM:	ugyved@drkeller.hu

(a továbbiakban: ügyvéd) 

2. Adatvédelmi tisztviselő: nincs.

 II. FEJEZET

ADATFELDOLGOZÓK  

3. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel; (Rendelet 4. cikk 8.) 

Az adatfeldolgozó igénybevételéhez nem kell az érintett előzetes beleegyezése, de szükséges a tájékoztatása. Ennek megfelelően a következő tájékoztatást adjuk: 

4. Az ügyvéd adatfeldolgozói 

4.1. Irodai adatfeldolgozók 

Mindenkori adminisztrátor/ok. 

4.2. Számviteli (Könyvviteli, adózási, bérszámfejtési) adatfeldolgozó

Mindenkori könyvelő.

5. Helyettes ügyvédek – mint adatfeldolgozók

Az ügyvéd helyettesítésére jogosultak az ügyvéd külön megbízása alapján a területi ügyvédi kamara ügyvédei.

III. FEJEZET

AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEK

6.Ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés

6.1. Ügyvédi megbízás az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízást jelenti (Üt. 28.§(1), a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul (Üt. 29.§’/1/). Az ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés célja az ügyvédi megbízás teljesítése.

6.2. Az ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés jogalapja szerződés teljesítése a Rendelet 6. cikk /1/ b) pontja alapján.

6.3. Jogos érdek jogcímén kezeli az ügyvéd a megbízás teljesítéséhez szükséges, harmadik személyek – például tanúk, szakértők, jogi képviselők – adatait.

6.4. A kezelhető személyes adatok köre: kötelező adatkezelésre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7.§-a irányadó. Ezen kívül a megbízás tárgyától függően, illetve az annak teljesítése során a megbízottnak átadott, egyébként birtokába jutott, illetve megbízottnál keletkező bármely adatot érinthet az adatkezelés, melyek jogalapja az adott adattól függően áll fent.

6.5. Az adatok adatfeldolgozás céljára átadásra kerülnek az ügyvéd archiválási, továbbá számviteli és – elektronikus kapcsolattartás esetén – IT szolgáltatója részére. A címadatok postázás esetén átadásra kerülnek a Magyar Posta, illetve a megbízott futárszolgálat részére.

6.6. A címzettek köre: A személyes adatok a megbízás és az adatkezelés célja szerint továbbíthatók az eljáró hatóságoknak, bíróságoknak, ellenérdekű feleknek, harmadik személyeknek. Az ügyvéd a megbízás teljesítése során helyettesítő ügyvédet (Üt. 17.§) vehet igénybe, az adatok átadhatók a helyettesítő ügyvéd részére. Az adatok közölhetők az ügyvéd alkalmazottjaival.  A személyes adatok átadhatók az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek részére, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.

6.7. Amennyiben a területi ügyvédi kamara az Üt. 85.§-a alapján irodagondnokot jelöl ki, az irodagondnok jogosult az ügyvéd képviseletére és az iratokba betekinteni.

6.8. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 5 év, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 év, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz év.  (Üt. 53.§)

6.9.  Okirat ellenjegyzése esetén az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat – ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi. (Üt. 53.§/5/).

6.10.  Az ügyvéd jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás) céljából kezeli az megbízó nevét, címét, adószámát.  A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év.  A személyes adatok címzettjei: az ügyvéd adózási, könyvviteli feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.

6.11. A személyes adatok ügyvédi titoknak minősülnek, azok megőrzésére az ügyvéd megfelelő biztonsági intézkedéseket alkalmaz.

7. Azonosításhoz kapcsolódó adatkezelés

7.1. Az adatkezelés célja: természetes személy ügyfél, meghatalmazott, jogi személy képviselője adatai nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése.

7.2. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése a Rendelet 6. cikk (1) c)  pont és  az Üt. 32.§-a alapján.

7.3. A kezelhető személyes adatok köre: Üt. 32.§ (3/).

7.4. Címzettek: ügyvéd, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

7.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 5 év.

8. Kötelező jogi képviselettel vitt ügyek nyilvántartásához kapcsolódó adatkezelés

8.1. Az adatkezelés célja: a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése.

8.2. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése (Rendelet 6. cikk (1) c) – az Üt. 33.§-a alapján.

8.3. A kezelhető személyes adatok köre: Üt. 33.§ (2/). Elérhetőségi adatok hozzájárulás alapján kezelhetők (Üt. 33.§/6/).

8.4. Címzettek: az ügyvéd, ügyvéd alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

8.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 8 év (Üt. 33.§/7/, Pmt. 56-57.§) illetve a Pmt. 58.§-ban meghatározott hatósági megkeresés esetén 10 év.

9. Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés

9.1. Az adatkezelés célja: a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése.

9.2. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése (Rendelet 6. cikk (1) c) pont és  az Üt. 33.§ /4/ bekezdése alapján.

9.3. A kezelhető személyes adatok köre: az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai (Üt. 33.§ (4/ d). Elérhetőségi adatok hozzájárulás alapján kezelhetők (Üt. 33.§/6/).

9.4. Címzettek: az ügyvéd,  alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

9.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 8 év (Üt. 33.§/7/, Pmt. 56-57.§) illetve a Pmt. 58.§-ban meghatározott hatósági megkeresés esetén 10 év.

10. Kirendeléshez kapcsolódó adatkezelés

10.1. Az ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el. (Ütv. 36.§/1/). Az adatkezelés célja a kirendelés teljesítése.

10.2. Az adatkezelés jogalapja a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja: az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

10.3. Címzettek: ügyvéd,  alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

10.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a kirendelés megszűnését követő 5 év.

11. Okirati ellenjegyzéshez kapcsolódó adatkezelések

11.1. Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. (Üt. 43.§/5/. Az ilyen  szerződő fél – szerződésben rögzített adatainak kezelésére az ügyvéd a tájékoztatás teljesítése és igazolása céljából jogi kötelezettség teljesítése jogcímén jogosult (Rendelet (1) c)).

11.2. Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg. (Üt. 44.§/2/). Az ügyvéd a rögzített felvételt szerződés teljesítése  (Rendelet 6. cikk /1/ b) pontja)  jogcímén, kezeli, az adatkezelés célja az okirat ügyfél általi aláírásának, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerésének igazolása.

11.3. Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni. (Üt. 45.§). Ezen ingatlan-nyilvántartási adatok célja adatok, okiratok ellenőrzése, jogalapja jogi kötelezettség teljesítése a teljesítése a Rendelet 6. cikk (1) c) pontja szerint.

11.4. Címzettek: az ügyvéd, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

11.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 5 év, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 év, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz év.  (Üt. 53.§)

12. Papíralapú okirat elektronikus okirati formába alakításával kapcsolatos adatkezelés

12.1. Az ügyvéd papíralapú okiratot – utalvány, értékpapír vagy más vagyoni értékű jogot megtestesítő okirat kivételével – elektronikus okirati formába alakíthat. (Üt. 46.§) Ezen adatkezelés célja az elektronikus okirattá alakítás, jogalapja szerződés teljesítése (Rendelet 6. cikk /1/ b)).

12.2. Címzettek: ügyvéd, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

12.3. A személyes adatok tárolásának időtartama: ügyvéd az elektronikus okiratot – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi. Az ügyvéd az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az átalakítástól számított öt évig megőrzi.

13. Ügyvédi letétre vonatkozó adatkezelés

13.1. Az ügyvédi letéthez (Üt. 47.§) kapcsolódó adatkezelés célja a letéti szerződés teljesítése, jogalapja a Rendelet 6. cikk /1/ b) pontja alapján szerződés teljesítése.

13.2. A letéti szerződésben megnevezett harmadik személy adatait az ügyvéd jogos érdek jogcímén kezeli a  Rendelet 6. cikk /1/ f) pontja alapján.

13.3.  Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti. (Üt. 51.§/1/).  Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell egyebek mellett a letéti szerződés ügyazonosítóját is. További címzettek: az ügyvéd, alkalmazottai, helyettes ügyvéd.

13.4.  Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni. (Üt. 18.§/1/).

13.5.  Az adatkezelés időtartama: a letéti szerződés megszűnését követő tíz év.

14. Ügynyilvántartással kapcsolatos adatkezelés

14.1. Az adatkezelés célja: az ügyvéd a megbízás alapján ellátott ügyekről – az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében – nyilvántartást vezet. (Üt. 53.§/1/).

14.2. Az ügynyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

1. a) az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,
2. b) az ügyfél nevét,
3. c) az ügy tárgyát,
4. d) a megbízási szerződés létrejötte időpontját és
5. e) az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.

14.3. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése a Rendelet 6. cikk  (1) c) pontja, és az Üt. 53.§-a alapján.

14.4. Címzettek: az ügyvéd, alkalmazottai, helyettes ügyvéd. Betekintésre jogosultak az Üt. 53.§/4/ bekezdésében meghatározottak.

14.5. Az adattárolás időtartama:  megbízás megszűnését követő öt év, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz év, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz év.

15. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, továbbá a korlátozó intézkedések teljesítése céljából végzett adatkezelés

15.1. Az ügyvéd jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, pénzmosás és terrorizmus-finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából kezeli ügyfelei, ezek képviselői, és a tényleges  tulajdonosoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (Pmt.)  meghatározott adatait: a) természetes személy a) családi és utónevét, b) születési családi és utónevét, c) állampolgárságát, d) születési helyét, idejét, e) anyja születési nevét, f) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, g) azonosító okmányának típusát és számát; lakcímet igazoló hatósági igazolványa számát,  a bemutatott okiratok másolatát. (7.§).

15.2. Az ügyvéd jogi kötelezettség teljesítése jogcímén az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása céljából kezeli az erről szóló  2017. évi LII. törvényben (Kit) meghatározott adatokat.

15.3. A személyes adatok címzettjei: az ügyvéd, alkalmazottai, helyettes ügyvéd, a Pmt. szerinti kijelölt személy.

15.4. A személyes adatok tárolásának időtartama az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 év, Pmt. 56-57.§) illetve a Pmt. 58.§-ban meghatározott hatósági megkeresés esetén 10 év.

16. A Levéltári törvény szerint maradandó értékű iratokra vonatkozó adatkezelés

16.1. Az ügyvéd jogi kötelezettsége teljesítése jogcímén kezeli a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) szerint maradandó értékűnek minősülő iratait abból a célból, hogy  az ügyvéd irattári anyagának maradandó értékű része  épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon. Az adattárolás ideje: a közlevéltár részére történő átadásig.

16.2. A személyes adatok címzettjei: az ügyvéd, alkalmazottai, a közlevéltár munkatársa.

IV. FEJEZET

AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI 

17. Tájékoztatás az érintett jogairól – és korlátairól

Az ügyvédi titok szabályai érintik az érintetti jogokat, az ügyvédi titkot az érintetti jogok gyakorlása is során tiszteletben kell tartani.  Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Ha az Üt.  törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is. (Üt. 9.§).

1. Az érintett jogai röviden összefoglalva

2. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése
3. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik
4. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg
5. Az érintett hozzáférési joga
6. A helyesbítéshez való jog
7. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
8. Az adatkezelés korlátozásához való jog
9. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
10. Az adathordozhatósághoz való jog
11. A tiltakozáshoz való jog
12. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
13. Korlátozások
14. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
15. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)
16. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
17. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
18. Az érintett jogai részletesen:

1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése

1.1. Az adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó  valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. Az adatkezelőnek elő kell  segítenie az érintett jogainak a gyakorlását.  A tájékoztatás az érintett joggyakorlásának elősegítése nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.

1.3. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő a Rendeletben írt feltételekkel további két hónappal meghosszabbítható. amelyről az érintettet tájékoztatni kell.

1.4. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

1.5. Az adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást  és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a Rendeletben írt esetekben díj számítható fel.

1.6. A részletes szabályok a Rendelet 12 cikke alatt találhatók.

2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik

2.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon.  Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell:

1. a) az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről,
2. b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről (ha van ilyen),
3. c) a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról,
4. d) jogos érdek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről,
5. e) a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik – , illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen;
6. e) adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat.

2.2. A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő információkról kell tájékoztatnia:

1. a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
2. b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
3. c) az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
4. d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
5. e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
6. f) az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról, és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

2.3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.

Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza.

2.4. Az előzetes tájékozódáshoz való jog gyakorlása nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.

3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg

3.1. Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet  az adatkezelőnek  a személyes adatok megszerzésétől számított  legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi 2. pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint  a személyes adatok forrásáról  és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.

3.2. Az előbbi pontban írt rendelkezések nem alkalmazhatók ügyvédi titoknak minősülő adatokra és információkra.

3.3. A további szabályokra az előbbi 2. pontban (Előzetes tájékozódáshoz való jog)  írtak irányadók.

3.4. E tájékoztatás részletes szabályait a Rendelet 14. cikke tartalmazza.

4. Az érintett hozzáférési joga

4.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az előbbi 2-3. pontban írt kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk).

4.2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

4.3. Az adatkezelőnek az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell  bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel.

4.4. Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó részletes szabályokat a Rendelt 15. cikke tartalmazza.

4.5. A hozzáférési jog gyakorlása nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.

5. A helyesbítéshez való jog

5.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

5.2. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is.

5.3. Ezen szabályokat a Rendelet 16. cikke tartalmazza.

6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje  ha

1. a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
2. b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
3. c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre,
4. d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
5. e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
6. f) a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

6.2. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges

1. a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
2. b) az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
3. c) a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
4. d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
5. e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza.

7. Az adatkezelés korlátozásához való jog

7.1. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

7.2. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést ha az alábbiak valamelyike teljesül:

1. a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
2. b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
3. c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
4. d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

7.3. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell.

A vonatkozó szabályokat a Rendelet 18. cikke tartalmazza.

8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

8.1. Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

8.2. E szabályok a Rendelet 19. cikke alatt találhatók.

8.3. Ezen értesítési kötelezettség teljesítése nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.

9. Az adathordozhatósághoz való jog

9.1. A Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha

1. a) az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és
2. b) az adatkezelés automatizált módon történik.

9.2. Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is.

9.3. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet 17. cikkét (A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”). Az adtahordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

9.4. A részletes szabályokat a Rendelet 20. cikke tartalmazza.

9.5. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.

10. A tiltakozáshoz való jog

10.1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán (6. cikk (1) e)), vagy jogos érdeken (6. cikk f)) alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Az érdekmérlegelési teszt keretében az adatkezelő feltárja a jogos érdek tartalmát, és megvizsgálja, hogy a jogos érdek érvényesítése hogyan hat az érintett érdekeire, vagy alapvető jogaira és szabadságaira. Majd mérlegelni kell ez utóbbiak elsőbbséget élveznek-e az adatkezelő jogos érdekével szemben, különösen, ha az érintett gyermek. Ha a mérlegelés során az érintett érdekei a   személyes adatok védelmét teszik szükségessé – az adatkezelés nem folytatható.

10.2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.  Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

10.3. Ezen jogokra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

10.4. Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.

10.5. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

10.6. A vonatkozó szabályokat a Rendelet 21. cikke tartalmazza.

11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

11.1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

11.2. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:

1. a) az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
2. b) meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy
3. c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

11.3. Az előbbi a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

A további szabályokat a Rendelet 22. cikke tartalmazza.

12. Korlátozások

12.1. Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja jogok és kötelezettségek (Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk, 5. cikk)  hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

12.1. E korlátozás feltételeit a Rendelet 23. cikke tartalmazza.

13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

13.1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket:

1. a) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
2. c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
3. d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

13.2. Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

1. a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
2. b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
3. c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

13.3. A további szabályokat a Rendelet   34. cikke tartalmazza.

13.4. E kötelezettség teljesítése nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.

14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet.  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

E szabályokat a Rendelet 77. cikke tartalmazza.

15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

15.1. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.

15.2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

15.3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

15.4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.

E szabályokat a Rendelet 78. cikke tartalmazza.

16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

16.1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.

16.2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.

E szabályokat a Rendelet 79. cikke tartalmazza.

Cookie Tájékoztató

Online megjelenésünk optimalizálása érdekében összegyűjtjük és tároljuk az adatokat, mint például az oldal letöltésének dátuma és időpontja, az oldalunkon meglátogatott menüpontok, stb. Mindez anonim módon történik, anélkül, hogy az oldal felhasználóját személy szerint azonosítanánk. Adott esetben a felhasználói profilok létrehozása nem a valós nevet tartalmazó felhasználói névvel történik. A felhasználói név mögött rejlő természetes személyek és az összegyűjtött adatok nem kapcsolódnak össze.

A felhasználói adatok gyűjtéséhez és tárolásához cookie-kat is használunk. Ezek olyan kis szövegfájlok, amelyek az Ön számítógépén kerülnek tárolásra, és az Ön operációs rendszerére, az Ön által használt böngésző programra (browser), az Ön IP-címére, és a korábban meglátogatott honlapokra (URL-címekre), továbbá a honlapok meglátogatásának időpontjára vonatkozó statisztikai információk rögzítésére szolgálnak. Ezeket az adatokat kizárólag statisztikai célból gyűjtjük össze, annak érdekében, hogy honlapunkat optimalizálhassuk, és internetes ajánlatainkat még vonzóbban alakíthassuk ki. Az adatok összegyűjtése és tárolása kizárólag anonim módon és a valós nevet nem tartalmazó felhasználói névvel történik, amelyből nem lehet a valós természetes személyre következtetni.

Az általunk alkalmazott cookie-k semmilyen személyes információt nem tartalmaznak. A cookie-k az Ön számítógépéből semmilyen információt nem tudnak kiolvasni és az Ön merevlemezén található más cookie-kkal nem képesek együttműködni. A cookie-k számunkra azonban lehetővé teszik, hogy Önt a honlapunkon tett későbbi látogatása során felismerjük. Ha Ön nem akarja, hogy a böngészője cookie-kat fogadjon, ezt a lehetőséget a böngésző beállításaiban kikapcsolhatja. Érdemes ügyelni arra, hogy a cookie-funkció kikapcsolása a honlap megfelelő használatát is korlátozhatja. Azaz ilyen korlátozás esetén Ön nem tudja használni honlapunk összes lehetőségét, nem értesülhet az összes információról.

3. – Adatvédelem

3.1 – Megbízott, mint adatkezelő (jelen fejezetben a továbbiakban: „Adatkezelő”) kijelenti és ekként jár el, hogy jelen okirattal, valamint a megbízással összefüggésben a mindenkori hatályos adatvédelmi jogszabályok – így különösen a mindenkor érvényes Inftv. és az Európai Parlament és a Tanácsa a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679/EU rendeletet (továbbiakban „GDPR”) – kötelező rendelkezéseit betartja és ellenőrzési körébe eső mértékig másokkal is betartatja; Megbízó – ideértve kapcsolattartó természetes személyeket, mint Érintetteket – adatait bizalmasan kezeli, azok védelméről gondoskodik; megteszi továbbá azokat a szükséges technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek a GDPR, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

3.2 – Adatkezelő elsődlegesen papír alapú, másodlagosan gépi feldolgozás keretében kezel adatokat, melyek fizikai helyszíne mindkét esetben Megbízott székhelye. Az adatkezeléssel érintett személyes adatok köre a megbízás teljesítésétől függően változó lehet, de elsődlegesen a Megbízó által jele okiratban és mellékleteiben megadott személyes adatok, valamint minden további a teljesítés során átadott és/vagy Megbízó által megismert információ; mely kiterjedhet a Megbízó, vagy más érintett különleges adataira is a jogszabályi és jelen okiratban rögzített keretek között.

3.3 – Adatkezelő az Érintettek személyes adatait külföldi harmadik országba- nemzetközi szervezethez (Európai Unión kívülre, nem EGT-államba) nem továbbítja, kivéve Érintett kifejezett jóváhagyása esetén és a felek által írásba foglalt nyilatkozatban rögzített feltételek szerint, a GDPR rendelkezéseinek megfelelő garanciák biztosításával. Előbbi megkötés nem terjed ki a GDPR 45. Cikkben foglalt esetekre, mely alapján amennyiben az adattovábbítás célja olyan állam és/vagy nemzetközi szervezet, melyre vonatkozóan a Bizottság által kibocsájtott érvényes ún. „megfelelőségi határozata” van hatályban, az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges külön engedély. Jelen okirat keltekor az alábbi harmadik országok tekintetében van hatályban elfogadott megfelelőségi határozat: Andorra, Argentína, Feröer Szigetek, Guernsey, Izrael, Jersey, Kanada, Man-sziget, Svájc, Uruguay, USA (Privacy Shield), Új Zéland – Japán és Dél-Korea esetében a megfelelőségi eljárás folyamatban van –.

3.4 – Megbízott tájékoztatja Megbízót, hogy a megbízással összefüggésben ügyféli és harmadik személyekre vonatkozó személyes adatok kezelésének elsődleges adatkezelési célja a megbízás és Megbízó utasításainak, illetve minden ezzel közvetlenül összefüggő, e célt és Megbízó érdekeit szolgáló művelet teljesítése, illetőleg Megbízónak a vonatkozó jogszabályi előírások betartása – ideértve a hatósági, bírósági vagy más kötelező normatív aktus kibocsátására jogosult személy, szervezet, köztestület döntésének teljesítését is –.

3.5 – Előbbiekre tekintettel Megbízott adatkezelésének jogalapja GDPR 6. Cikk (1) bekezdés
a) – „az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez” –
b) – „az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges” – ,
c) – „az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges” –
d) – „az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges” –
f) – „az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek” – pontjai;
különleges adatok esetében a GDPR 9. Cikk (2) bekezdés
a) – „az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy az GDPR II. Fejezet 9. Cikk (1) bekezdésben említett tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával” – ,
f) – „az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy amikor a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben járnak el” –
g) – az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő; – pontjai.

3.6 – Megbízott már most felhívja Megbízó figyelmét arra, hogy azon adatokat, melyeket Megbízott nem kizárólag a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés a) illetve 9. Cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti jogalapra hivatkozással kezel, Megbízó hozzájárulásától függetlenül, annak visszavonása ellenére is jogosult és köteles kezelni – jogszerű adatkezelés részét képezik –.

3.7 – Megbízott bármilyen a Megbízóra vonatkozó személyes adatot elsődleges Megbízottól – Megbízó önkéntes adatközlése –, vagy rá tekintettel – Megbízó és/vagy jogszabályi felhatalmazás okán adatközlésre jogosult – harmadik személytől szerzi. Minden más esetben – így különösen, de nem kizárólagosan, ha az adatforrás közhiteles nyilvántartás, bíróság, hatóság, vagy további érintett személy – Megbízó külön tájékoztatja Megbízottat a GDPR 14. Cikk (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával érdemben tájékoztatja Megbízót.

3.8 – Adatkezelés időtartama: Megbízás időtartamáig, ezt követően az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény („Ügyvédi tv.”) 53. §-ára figyelemmel, Megbízott a megbízással összefüggésben kezelésébe került adatokat a megbízás megszűnését követő öt (5) évig, okirat ellenjegyzésével érintett dokumentum, adat esetében tíz (10) évig köteles kezelni, megőrizni – összhangban a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés c) pontjával, különleges adatok esetén a 9. Cikk (2) bekezdés g) pontjával –.

3.9 – Adatkezelés időtartama: Megbízás időtartamáig, ezt követően az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény („Ügyvédi tv.”) 46. §-ára és 53. §-ára figyelemmel, Megbízott a megbízással összefüggésben kezelésébe került adatokat a megbízás megszűnését követő öt (5) évig illetve elektronikus okirati forma esetén tíz (10) évig, okirat ellenjegyzésével érintett dokumentum, adatok esetében a megbízás megszűnését követő tíz (10) évig köteles kezelni, megőrizni – összhangban a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés c) pontjával, különleges adatok esetén a 9. Cikk (2) bekezdés g) pontjával –. 3.10.Megbízott tájékoztatja Megbízottat, hogy a GDPR bevezető rendelkezései (preambulum) között rögzített (91) bekezdés záró fordulatára tekintettel hatásvizsgálat, valamint adatvédelmi tisztviselő kinevezésére nem kerül(t) sor.

3.10 – Egyebekben Adatkezelő Adatvédelmi Szabályzata tartalmazza jelen megbízásra is érvényes adatkezelési részletrendelkezéseket azzal, hogy a Megbízó, illetve további érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését Megbízott a fent megadott elérhetőségei útján; melyre Megbízott minden esetben haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt (15) napon belül írásban, közérthető formában, ingyenesen ad érdemi tájékoztatást.
Megbízó, illetve további érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

• A személyes adatok másolata (további példányokért ktsg.)
• Az adatkezelés céljai
• Az adatok kategóriái
• Automatizált döntéshozatallal, profilalkotással kapcsolatos adatok
• Adatátvételnél a forrásra vonatkozó információk
• Címzettek, akik részére az adatokat közölték vagy közölni fogják
• Harmadik országba történő adattovábbítással kapcsolatos információk, garanciák
• A tárolás időtartama, annak szempontjai
• Az érintett jogai
• Hatósághoz fordulás joga

3.11 – Megbízó, illetve további érintett az tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, így különösen

• ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az Adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
• ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
• törvényben meghatározott egyéb esetben.

Az Adatkezelő a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb tizenöt (15) napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. A vizsgálat idejére, de legfeljebb öt (5) napra az Adatkezelő az adatkezelést felfüggeszti. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatot kezelő szervezeti egység vezetője a GDPR rendelkezései szerint meghatározottak alapján jár el. Amennyiben Megbízó, illetve további érintett a Megbízott döntésével nem ért egyet, illetve, ha Megbízott a határidőt elmulasztja, Megbízó, illetve további érintett a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított harminc (30) napon belül bírósághoz fordulhat

3.12 – Személyes adatok kezelésével összefüggésben megbízó, illetve további érintett jogaik megsértése esetén a Megbízott elleni jogérvényesítési lehetőségeiket főszabály szerint az érintetti lakhely szerint illetékes járásbíróság előtt gyakorolhatja, valamint vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat (levelezési cím: 1534 Budapest, Pf.: 834; cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.). A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

3.13 – Megbízó jelen okirat aláírásával külön elfogadja Adatkezelő, azaz Megbízott fentiek szerinti adatkezelését; egyúttal kijelenti, hogy Megbízott fentiekre vonatkozóan az Adatvédelmi Szabályzatát együttes értelmezését követően részletes tájékoztatást adott, azt elmagyarázta; Adatkezelő, azaz Megbízott a leírtakat és ezekkel összefüggésben az elhangzottakat megértette. Megbízó kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy Megbízott a megbízás teljesítése során tudomására jutott valamennyi személyes adatát, különleges adatát fentiekkel összhangban és mértékig kezelje, felhasználja, Adatkezelő, azaz Megbízott tt munkavállalóival és/vagy Megbízott helyett jogszerűen eljáró helyettes személyekkel megosztásra kerüljön. Utóbbi hozzájárulás nem terjed ki azon információkra, melyek megbízotti kezelése nyilvánvalóan nem összeegyeztethető a megbízás tárgyával. Kétség esetén Adatkezelő, azaz Megbízott soron kívül tájékoztatja Megbízót és/vagy további érintettet, és tájékoztatásra adott válasz/nyilatkozat szerint jár el.

4. – Jogi nyilatkozat

Ezt a honlapot dr. Keller András a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarába Ü-103735 számon bejegyzett és 15-016605 számon nyilvántartott ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amelyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, a www.magyarugyvedikamara.hu alatt találhatók.

Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott „Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól” szóló 5/2008.(XI.27.) MÜK Szabályzattal módosított, 8/1999.(III.22.) MÜK Szabályzat tartalmazza. A honlapon található információk kizárólagosan általános tájékoztatás céljából állnak rendelkezésre.

A megjelent információk nem minősülnek ajánlattételnek, és az ügyvédi megbízás elfogadásának sem.

A honlapon elhelyezett linkekkel hivatkozott, harmadik személy által fenntartott külső oldal tartalmáért az ügyvédet semmiféle felelősség nem terheli.

A honlap teljes szöveges, képi és grafikai tartalma az ügyvéd szellemi alkotása, szerzői és személyiségi jogi védelem alatt áll.

A honlap szöveges,képi és grafikai tartalmának felhasználása csak a szerző előzetes írásbeli hozzájárulásával engedélyezett, ennek megszegése a vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után.