2015.04.10. Jogi Fórum / MTI
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra kérte a Magyar Könyvvizsgáló Kamarát, hogy indítson fegyelmi eljárást, és szabjon ki visszatartó erejű szankciót, amennyiben van olyan könyvvizsgáló, aki a Széchenyi Kártya-programot érintő félmilliárd forintos csalás gyanúsítottjai között szerepel – közölte a szaktárca szerdán.
A minisztérium azt követően kért azonnali és haladéktalan intézkedést, hogy kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bejelentette: egy képzett szakemberekből álló bűnszervezet mintegy félmilliárd forintot csalt a kis- és középvállalkozásoknak állami garanciával és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal és a nyomozás 43 gyanúsított ellen vádemeléssel zárult.
A gazdasági tárca szerint a könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók szerepe kiemelt a gazdaságban, mivel ők az államkassza bevételének elsődleges felügyelői, éppen ezért az NGM minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni a csalárd, gondatlan vagy éppen képzetlen könyvelővel, adótanácsadóval vagy könyvvizsgálóval szemben – közölték.
A közlemény szerint a csalás miatt elítélt könyvelők, adótanácsadók, adószakértők engedélyét a tárca haladéktalanul visszavonja.
Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke közölte, hogy a bűnügy vezető személyeként ismert B. Zs. nem rendelkezik könyvvizsgálói képesítéssel, így nem tagja a kamarának sem, tehát vele szemben a kamara nem járhat el.
Az érintett többi személy neve nem ismert, róluk csak a nevük ismeretében tudna nyilatkozni a kamara – tette hozzá. Az elnök leszögezte: a Magyar Könyvvizsgálói Kamara mindig és haladéktalanul eljárt azokkal a tagjaival szemben, akik vétettek a jogszabályok, illetve a kamara belső szabályi ellen.
Könyvvizsgálói kamara: egy könyvvizsgáló érintett a Széchenyi Kártya-csalásban
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tudomása szerint a Széchenyi Kártya Program keretében elkövetett csalásban közvetetten a kamara egy tagja érintett, akivel szemben az MKVK haladéktalanul fegyelmi eljárást indít.
A köztestület csütörtöki közleményében azt írja, értesülései szerint a folyamatban lévő büntetőeljárás gyanúsítottjai között kamarai tag könyvvizsgáló nem szerepel. Egyben visszautasítanak minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal, vagy „könyvvizsgálói maffiáról” beszél.
Ismertetik, hogy a kamara egy tagja valószínűsíthetően a könyvvizsgálói standardokat figyelmen kívül hagyva állított ki könyvvizsgálati jelentést. A kamara az érintett taggal szemben haladéktalanul fegyelmi eljárást indít – szögezték le. Ha a vádak a fegyelmi eljárás során igazolódnak, a jogszabályban biztosított legsúlyosabb fegyelmi szankció, a kizárás alkalmazása is indokolt lehet – közölték.
Az MKVK hangsúlyozza, hogy a könyvvizsgálók a magyar gazdaság átláthatósága érdekében tisztességes és eredményes munkát folytatnak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden közölte, hogy egy képzett szakemberekből álló bűnszervezet mintegy félmilliárd forintot csalt a kis- és középvállalkozásoknak állami garanciával és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal; a nyomozás 43 gyanúsított elleni vádemeléssel zárult. A közlemény szerint a könyvvizsgálói és adószakértői ismeretekkel bíró szakemberek által irányított bűnszervezet hamis iratok, banki igazolások felhasználásával, egy céghálózaton keresztül, stróman ügyvezetők segítségével nagy összegű vállalati hiteleket vett fel több ismert pénzintézettől. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán arra kérte a Magyar Könyvvizsgáló Kamarát, hogy indítson fegyelmi eljárást és szabjon ki visszatartó erejű szankciót amennyiben van olyan könyvvizsgáló, aki a Széchenyi Kártya-programot érintő félmilliárd forintos csalás gyanúsítottjai között szerepel.
Az MKVK csütörtöki közleményében ismertet egy korábbi vizsgálatot is, amely szerint a közvetlenül a könyvvizsgálati értékhatár alatt elhelyezkedő cégek egy főre jutó személyi jellegű ráfordítása 29 százalékkal elmaradt a közvetlenül az értékhatár fölötti, azaz könyvvizsgálók által hitelesített cégekétől.
A nagyjából egyforma árbevételű cégek közül a vizsgált cégek által kimutatott eredmény 3,5-szöröse volt a nem vizsgáltakénak. A különbség több száz milliárd forint adóbevételt hoz az államnak, és biztonságot jelent a hitelezőknek, a beszállítóknak és a könyvvizsgált cégekkel kapcsolatba kerülő valamennyi vállalkozásnak – fejti ki a köztestület.
Hozzátették: a különbséget az magyarázza, hogy a cégvezetés és a tulajdonosok – ami ezen a szinten nagyon gyakran egybeesik – a könyvvizsgáló megjelenésével nem merik használni azokat a szürkegazdaságra jellemző megoldásokat, amiket növekedési pályájuk korábbi szakaszában előszeretettel alkalmaztak, mert tudják, hogy a könyvvizsgáló így nem adna a beszámolóra hitelesítő záradékot, vagy a törvényi előírásoknak megfelelően intézkedést kezdeményezne, értesítené az illetékes hatóságokat.
