2015.12. 9. Jogi Fórum / Magyar Szilvia
A Parlament 2015. november 17. napján fogadta el az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Jelen cikk az adóeljárási törvény szabályrendszerében 2016. január 1. napjával életbe lépő legfontosabb változásokat – a törvény szerkezetét követve – mutatja be.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art., Adóeljárási törvény, a törvény) tárgyi hatályának negatív oldalról történő meghatározása újrafogalmazásra került, amely ily módon megteremtette a jogszabályi alapját a folyószámla integrációnak, azaz hogy az eddig az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság által külön-külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek egy közös folyószámla nyilvántartásba kerülhessenek.
Az adóügyekben alkalmazandó ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezések is módosításra kerültek. Az általános ügyintézési határidő (30 nap) nem változott, de annak meghosszabbításáról kizárólag az eljáró adóhatóság vezetője – indokolt esetben egy alkalommal végzésben – dönthet. A végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.
Novumként jelennek meg a megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó szabályok. Ennek lényege, hogy a jogkövető adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesüljenek.
Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt minősíti, amely a jogszabályban rögzített együttes feltételeknek megfelel (így pl. legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül, a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3 %-át meghaladó adókülönbözetet, a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt stb.)
A megbízható adózók tekintetében az alábbi kedvezményeket biztosítja a törvény:
- Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzésének időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül és nem akadályozza az ellenőrzést az együttműködési kötelezettségének megsértésével,
- Az állami adó- és vámhatóság a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. A szankció kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. A mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka,
- Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az utólagos ellenőrzés alá vont adó-megállapítási időszak egészében vagy az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka.
- Az állami adó- és vámhatóság évente egy alkalommal automatikus részletfizetést engedélyez 10 000 forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500 000 forint összegű tartozásra.
Kockázatos adózónak minősül az a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózó vagy áfa-regisztrált adóalany, amely esetében a törvényben meghatározott négy feltétel közül legalább valamelyik fennáll. Ezek a feltételek a következők: szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók, a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, vagy egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.
Kockázatos adózókra – mint az már említésre került – szigorúbb szabályok vonatkoznak, ilyen pl. hogy visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje valamennyi esetben az általános szabályok szerinti 75 nap, továbbá hogy az ellenőrzési határidő ezen adózók esetében 60 nappal meghosszabbodik. Ezenkívül az ilyen minősítésű adózók esetében az ellenőrzést követő jogkövetkezmények (késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság) is súlyosabbak.
A jogszabály meghatározza a minősítés szabályait is, így az állami adó- és vámhatóság negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti az adózókat, melynek keretében a megbízható, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés eredményéről az adózót elektronikus úton értesíti. Amennyiben az adózó vitatja a minősítést, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad – határozathozatal nélkül – a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését. A kifogás elutasításáról határozatban kell rendelkezni. A minősítésre első alkalommal 2016. első negyedévét követően kerül sor.
Az Átmeneti rendelkezések szerint kockázatosnak csak abban az esetben minősülhet az adózó, ha a jogszabályban deklarált feltételek 2016. január 1-jét követően állnak fenn.
Eddig az Art. nem nevesítette a képviselők felsorolásában jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személyeket, ezentúl azonban az adózót jövedéki tárgyú hatósági ügyekben az adóhatóság, valamint a szakminisztérium előtt ezzel a speciális képzettséggel rendelkező személyek is képviselhetik.
A törvény az adóregisztrációs eljárás szabályait több helyen szigorítja, illetve pontosítja. Ilyen szigorítás, hogy adótartozásra vonatkozó összeghatárok – a korábbi 15-, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra – csökkennek. Továbbá ezt szolgálja az adótartozás folyamatos fennállásának vizsgálata, illetve 50 százalékot elérő mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, ennek hiányában valamennyi tag vizsgálata időtartamának növelése is. A visszaélések megnehezítése érdekében a vizsgált személyek közé bekerültek a cégvezetők is.
Az adózó önadózására vonatkozó szabályok új – „A bevallási nyilatkozat”, valamint a „Bevallás ajánlattételi eljárásban”- alcímekkel egészültek ki. Ezek lényege a következőkbe foglalhatóak össze: Azok a magánszemélyek, akik az adóévben kizárólag munkáltatójuktól szereztek jövedelmet és megfelelnek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, bevallási kötelezettségüknek a munkáltatójukhoz felé benyújtott bevallási nyilatkozat útján is eleget tehetnek. A bevallási nyilatkozatban a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-ig arról kell nyilatkoznia, hogy megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek és kéri, hogy adóját az állami adóhatóság állapítsa meg. A határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza. A munkáltatónak azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek az adóévet követő év február 12-ig az állami adóhatóság részére a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló bevallásban adatot kell szolgáltatniuk.
Ezt követően az előzőekben említett bevallás alapján az állami adóhatóság az adóévet követő év május 20-ig megállapítja az adót. Az adó megállapításáról adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. Ilyen esetben az adóhatóság a különbözetről határozatot hoz.
Az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése érdekében került bevezetésre a bevallási ajánlat, melynek lényege, hogy azon magánszemélyek részére, akik munkáltatói adó-megállapítást nem kértek, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az állami adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó bevallási ajánlatát. Ha az adózó a bevallási ajánlatban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a bevallási ajánlat adatait javíthatja, kiegészítheti. Az adózó bevallási ajánlat elfogadásával teljesíti bevallási kötelezettségét, ajánlat elfogadásának időpontja május 20. Ha az adózó ezen időpontig nem fogadja el a bevallási ajánlatot, akkor bevallási kötelezettségének az állami adóhatóság közreműködése nélkül kell eleget tennie.
A jogszabály a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeként írja elő, hogy adózónak a köztartozás mentességre vonatkozó feltételeknek a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell megfelelnie. Amennyiben az adózót törli az állami adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisból az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül adózó észrevételt terjeszthet elő. Az adóhatóság az észrevételben foglaltakat 8 napon belül megvizsgálja és amennyiben adózó észrevételei helytállóak – azaz a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek megfelel – az adóhatóság felveszi az említett adatbázisba. Ha azonban az adózó nem felel meg a feltételeknek vagy észrevétele elkésett, az állami adóhatóság elutasító határozatot hoz. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.
Az adóhatóság megkeresésre az Adóeljárási törvényben taxatíve felsorolt szerveket tájékoztatja az adótitokról. Ez a szabály kiegészítésre került, így a jövő évtől az adóhatóság egyrészről tájékoztatja a helyi és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét, közgyűlését a méltatlansági eljárás lefolytatása érdekében az eljárás alá vont adózó köztartozásának fennállásáról (méltatlansági eljárás keretében a helyi és nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megszünteti annak a képviselőnek, polgármesternek, bizottsági tagnak a megbízatását, akinek az állammal szemben köztartozása áll fenn), másrészről az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobil szolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és NAV szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges.
További változás, hogy 2016. évtől az állami adóhatóság hatáskörébe kerül a vámhatóság hatáskörébe és az Art. hatálya alá tartozó fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelmek elbírálása. Ezenkívül szintén az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik a fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtása.
Szintén az integrációval összefüggésben az adóhatósági igazolásokra vonatkozó szabályok is módosulnak, így a jövőre a tartozásmentesség igazolása egységesen kérhető. A nemleges igazolás így már nemcsak azt igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása nincsen, hanem kiegészül annak igazolásával is, hogy adózónak nincsen végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása sem.
Az Art. Ellenőrzési fejezete is tartalmaz néhány új rendelkezést.
Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok meglétét. Az eljárás gyorsítása, a szállítmány mielőbbi továbbengedése érdekében azonban lehetővé válik, hogy ha a közúti fuvarozást végző személynél lefolytatott ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság jogszabálysértést nem állapít meg, akkor csak abban az esetben kerüljön sor jegyzőkönyv felvételére, ha azt az érintett kifejezetten kéri.
Az Art. előírja az adóhatóságnak mely esetekben kötelező lefolytatnia az ellenőrzést. Az egyik ilyen eset a jelenleg hatályos szabályozás szerint a végelszámolás alatt álló vállalkozások ellenőrzése. A módosítás nyomán a törvény szövegezése a következőképpen változik: „Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el.”
Az ellenőrzési határidők tekintetében rögzítésre került a törvényben, hogy cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén a bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, feltéve hogy az adózó az ellenőrzést együttműködési kötelezettségének megszegésével nem akadályozza.
Az eljárás felfüggesztésének esetkörében a jogszabály előírja, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak az adóhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az adóhatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az adózó jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az adózó akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének az előzőekben leírtak alapján egyébként nincs helye.
A jogszabály az alanyi jogon (vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély részére) igénybe vehető fizetési könnyítéssel érintett adótartozás maximális összegét a korábbi 150 000 Ft-ról 200 000 Ft-ra emeli. Továbbá a pótlékmentes részletfizetést a jövőben személyi jövedelemadó mellett egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség esetén is lehet alkalmazni.
Mint az már a cikk elején említésre került a megbízható adózónak az állami adó- és vámhatóság automatikus részletfizetést engedélyez. Az említett adózók számára biztosított automatikus részletfizetés kapcsán hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
A módosítás nyomán lehetővé válik, hogy a gazdasági társaság adótartozásáért helytállásra kötelezett valamennyi tag, vezető tisztségviselő fellebbezést nyújtson be a helytállási kötelezettséget megalapozó, utólagos adó-megállapításról hozott határozat ellen.
A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezés kiegészült azzal, hogy azt nem kizárólag az adó késedelmes megfizetése esetén kell felszámítani, hanem az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettség esetén is, a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével. További változás, hogy az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.
Ha az adóhatóság olyan magánszemélynél folytat le ellenőrzést, akinél az adó megállapítása bevallási nyilatkozattal történt és a vizsgálat során megállapított adókülönbözet a munkáltató bevallásának hibájára, hiányosságára vezethető vissza, úgy az ezzel összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot az adóhatóság a munkáltató terhére állapítja meg.
Amennyiben a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja vagy hibásan teljesíti, úgy az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettségei teljesítésére. Így mulasztási bírság kiszabására csak a felhívás eredménytelensége esetén kerül sor.
A törvény Értelmező rendelkezéseinek kiegészítése elsősorban az adó- és vámfolyószámla integrációval függ össze, így bevezetésre kerülnek az adószámla, elszámolás, és tételes elszámolású fizetési kötelezettség fogalmak.
