Az ügyvédi iroda polgári peres ügyekben szakszerű segítséget kíván nyújtani Ügyfeleinek, így az alábbi ügyekben teljes körű – peren kívüli egyeztetéseket is magába foglaló – képviseletet vállal:
- kártérítési perek
- gazdasági társaságok közötti perek
- vagyoni perek
- családjogi perek
- öröklési jogi perek.
A polgári pereket majd minden estben megelőzi a felek közötti egyeztető eljárás, a költséghatékonyság igénye minden esetben megkívánja, hogy felek megadják az esélyt az egyezségkötésnek.
Ezt az indokolja, hogy a polgári perek tárgya jellemzően nagyobb érték, így a követelések perbeli rendezése jelentős költségekkel jár.
A perköltséget képezi a perérték 6%át képező eljárási illeték (legmagasabb összege 1,5 mFt), a perérték 5%-át kitevő ügyvédi munkadíj, a szakértő akár több 100eFt-os díja, a tanúdíj, valamint a pernyertes fél jogi képviselőjének díja, költsége.
A fentiek ismeretében tehát megfontolandó, hogy a felek peren kívül egyezséget kössenek, vagy egymással szemben pert indítsanak.
A polgári perekben követelés alapjául szolgáló jogviszonyok igen bonyolultak és összetettek, ezért az Ügyfél érdekeinek maradéktalan érvényesítése érdekében nélkülözhetetlen a perben ügyvéd részvétele.
Az ügyvéd a perben nemcsak a követelés jogalapját rendező anyagi jog, hanem a per szabályait adó perrendtartás rendelkezéseivel is tisztában van.
A perben nagy jelentőséggel bír, hogy az ügyvéd milyen pertaktikát alkalmaz, az Ügyfél segítségével milyen bizonyítást kér lefolytatni, és hogy a bíróság figyelmét mely lényeges körülményekre hívja fel.
A polgári perekben jelentős az iratszerkesztési munka, ugyanis a perben az ellenérdekű felek egymással, illetve a felek a bírósággal előkészítő iratok benyújtásával közlik érdemi álláspontjaikat. Ezen előkészítő iratok terjedelmükben jelentősek lehetnek, egyben tartalmukban komplexek, és átfogó rendszert alkotnak.
A perben az előkészítő iratok útján történő előadáson túlmenően a feleknek, jogi képviselőiknek személyesen is meg kell tenniük érdemi előadásaikat.
A személyes előadás során az ügy eredményességét nagyban elősegíti, ha a megbízott ügyvéd a tárgyaláson elhangzottakra nyomban és szakszerűen reagál, kérdéseivel a megbízó Ügyfél érdekeit juttatja érvényre.
Megállapítható, hogy a polgári perekben az ügyvéd részvétele mindenképpen javasolt és indokolt.
Vonatkozó jogszabályrészlet:
1952. évi III. törvény
Képviselet
Meghatalmazottak
66. § (1) Amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat.
(2) Több személy részére adott meghatalmazás esetében a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, egy-egy perbeli cselekménynél azonban csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.
67. §(1) A perben meghatalmazottként eljárhat:
a) a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;
b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja;
c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda;
d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos, valamint az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben;
e) az önkormányzatokat (azok szerveit) érintő perek közül:
ea) a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja;
eb) a polgármesternek (főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, a kerületi hivatal vezetőjének) az őt e minőségében érintő pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ec) a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ed) a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ee) a nemzetiségi önkormányzatnak, valamint annak vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;
e) a nemzetiségi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereikben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;
f) a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;
g) az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható;
h) a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;
i) a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;
j) akit erre külön jogszabály feljogosít.
(2) A perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.
(3) Ügyvédjelölt (jogi előadó) az ítélőtábla és a Kúria előtt – a 119. §-ban szabályozott esetet kivéve – nem járhat el.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a törvényben szabályozott eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező.
68. § Nem lehet meghatalmazott:
a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;
b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott;
c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.
69. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni.
(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (195., 196. §) kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók.
(3) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az ilyen meghatalmazás felülhitelesítésére a 198. § b) pontja irányadó.
(4) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.
(5) A gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhetik.
70. § (1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat.
(2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a 147. § alá eső viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is.
(3)A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat.
(4) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.
71. § A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy a fél halála folytán való megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.
72. § A meghatalmazott képviseleti jogosultságát (67-69. §) a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja.
73. § (1) Természetes és jogi személy a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely őt perek vitelére általánosságban jogosítja fel (általános meghatalmazás).
(2) Az általános meghatalmazást nyilvántartásbavétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást.
(3) Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a bírósághoz szintén be kell jelenteni.
(4) Egyebekben a meghatalmazásra vonatkozó megelőző rendelkezések az általános meghatalmazásra is megfelelően irányadók.
2013. évi V. törvény
6:518. § [A károkozás általános tilalma]
A törvény tiltja a jogellenes károkozást.
6:519. § [A felelősség általános szabálya]
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
1952. évi III. törvény
32. § (1) Vagyonjogi perekre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (pl. mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik.
36. §(1)
(2) A gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg lehet indítani.
