Az ügyvéd feladata, hogy védje megbízóját.

Nem több, és nem kevesebb." Ferdinand von Schirach

Telefon

Tel/Fax: 06-84/315-445

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető.

A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik.

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn.

Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.

Abban az esetben tehát, ha egy vagyontárgy birtokolásának, használatának, hasznai szedésének rendezése érdekében felek között haszonélvezet alapítására irányuló szerződés jön létre, továbbá ingatlan esetén ezt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztetik, akkor a jogosult félnek a vagyontárgyon haszonélvezeti joga keletkezik.

A haszonélvezeti jog jogosultja megelőzi a tulajdonost a birtoklás, használat, hasznok szedésének gyakorlásával. Így például amennyiben a haszonélvező a haszonélvezetével terhelt lakást lakhelyeként birtokolja, úgy az ingatlan tulajdonosa nem lesz jogosult a lakás használatára. Abban az esetben viszont, ha a haszonélvező lemond a lakás használatának jogáról, úgy a tulajdonos használhatja az ingatlant.

Mit jelent a szerződésbe foglalt haszonélvezeti jog?

A szerződésbe foglalt haszonélvezeti joggal általában a szülők szoktak élni, abban az esetben, ha a gyermekük számára vásárolnak lakást.

Elővigyázatosságból a szülő haszonélvezeti jogot alapíthat a szerződésben, hogy a gyermek a későbbiekben ne élhessen vissza helyzetével, a szülőket ne tudja a birtoklás, használat jogától elzárni, vagy ne tudja az ingatlant a szülők akarata ellenére értékesíteni, ugyanis a haszonélvezeti joggal terhelten eladásra kínált ingatlanok az ingatlanpiacon gyakorlatilag forgalomképtelenek.

A haszonélvezeti jog lehet együttes, vagy önálló is, egyben meg lehet határozni azt is, hogy a tulajdon mekkora részére kívánunk haszonélvezeti jogot bejegyeztetni, valamint a haszonélvezetre való jogosultság időtartama is megszabható. Ez lehet akár néhány év is, de akár a haszonélvező életének végéig is szólhat.

Az adásvétel esetén szülők által gyermek tulajdonát terhelő haszonélvezeti jog alapításához hasonlatos, amikor az ingatlanon ajándékozó annak ellenére fenntartja haszonélvezeti jogát, hogy a tulajdonjogot másnak ajándékozza.

A haszonélvezeti jog nem ruházható át másra.

Törvényen alapuló haszonélvezeti jog illeti meg az elhunyt fél házastársát, ha közös gyermekük van, és a gyermek örökli az elhunyttal közösen lakott lakást. Ekkor tehát a lakás örököse a gyermek lesz, amit a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti joga fog terhelni.

A haszonélvező köteles betartani a rendes gazdálkodás szabályait, köteles viselni a fenntartással járó közműdíjakat, és minden egyéb terhet.

Ha az ingatlanban bármely kár keletkezik, úgy azt haszonélvező haladéktalanul köteles jelezni a tulajdonosnak, továbbá, ha az ingatlan tulajdonosa meghatározott időközönként meg kívánja tekinteni az ingatlant az állag, állapot ellenőrzése érdekében, a haszonélvező ezt köteles lehetővé tenni.

A haszonélvezeti jog törvényben meghatározott értékkel rendelkezik, ami ingatlant terhelő holtig tartó haszonélvezeti jog esetében, a haszonélvezeti jog jogosultjának korától függően a következők szerint alakul:

  • ha a jogosult 25 évnél fiatalabb személy, úgy a haszonélvezeti jog értéke az egy évi értékének 10-szerese,
  • ha a jogosult 25 és 50 éves, úgy a haszonélvezeti jog értéke az egy évi értékének 8-szorosa,
  • ha a jogosult 51 és 65 éves, úgy a haszonélvezeti jog értéke az egy évi értékének 6-szorosa,
  • továbbá ha a jogosult a 65 évnél idősebb személyek, úgy a úgy a haszonélvezeti jog értéke az egy évi értékének 4-szerese .

A fenti táblázatban hivatkozott haszonélvezeti jog egy évi értékét úgy kapjuk meg, ha az ingatlan forgalmi értékét elosztjuk 20-al. Ezután az egy évi értékként mutatkozó eredményt meg kell szorozni a fenti táblázat szerint a haszonélvező életkorának megfelelő szorzószámmal, a szorzás során kapott végeredmény lesz a haszonélvezeti jog értéke.

Haszonélvezeti jogot akár végrendelettel is lehet alapítani, amennyiben egy ingatlan haszonélvezeti és tulajdonjogát más-más személyre kívánja hagyni a végrendelkező személy.