"Az ügyvéd feladata, hogy védje megbízóját.

Nem több, és nem kevesebb." Ferdinand von Schirach

Telefon

Tel/Fax: 06-84/315-445

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 51.§-ában meghatározott sértett a jogait a képviselője útján is gyakorolhatja. A sértetti jogi képviselet büntető ügyekben legtipikusabban a sérelmet szenvedett fél úgynevezett polgári jogi igényének, vagyis az őt ért vagyoni-, és nem vagyoni kárának érvényesítése, pénzben kifejezhető értékű hátrányának kompenzációja területén merül fel, amely területeken a sérelem legoptimálisabb ellentételezésének elérésre nagyban függ a képviselet szakmai hozzáértésétől.

A sértett az a személy, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

A sértett a büntetőeljárásban korlátozottabb körben gyakorolhat jogokat, mint a gyanúsított illetőleg a vádlott, ezért ezen jogok kimerítő és maradéktalan érvényesítése mindenképp szükséges és elengedhetetlen az eredményes eljárás érdekében.

A sértett jogosult arra, hogy az őt érintő iratokba betekintsen, indítványokat, észrevételeket tegyen, bizonyos esetekben jogorvoslattal, panasszal éljen. A sértettet kárigénye a büntetőügyben polgári igényként, ennek elutasítása esetén polgári perben kártérítési igényként érvényesíthető a jogerősen elítélt elkövetővel szemben.

A sértett szakszerű képviselete tehát a sértett morális elvárásán, azaz elkövető felelősségre vonásán túlmenően arra is irányul, hogy a sértettet ért kár maradéktalanul megtérüljön.

Figyelemmel arra, hogy a sértett által megbízott ügyvéd a büntetőügyben vádat képviselő ügyész munkáját jelentősen segíteni tudja, és az ügyésszel közreműködve a sértett érdekeit hatékonyabban tudja érvényre juttatni, ajánlott a sértett részére, hogy képviselete ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet bízzon meg.

A sértettnek gyakran nem csupán vagyoni kára keletkezik a sérelmére elkövetett bűncselekmény eredményeképpen, hanem sok esetben a sértett maga a bűncselekmény tárgya, mint például az élet és testi épség elleni bűncselekmények esetén.

Ilyenkor a sértett eljárásban való részvétele a testi-lelki érintettségre figyelemmel megterhelő, amit a sértett kizárólagosan úgy tud enyhíteni, hogyha olyan ügyvédet bíz meg képviseletével, aki őt szakmai tudásával segíti, jelenlétével támogató biztonságot ad, így a tárgyalás nyilvánossága, a bűncselekményt felidéző kérdések okozta lelki teher könnyebben elviselhetővé válik.

Vonatkozó jogszabályrészlet:

1998. évi XIX. törvény

A sértett

51. § (1) Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette)

(2) A sértett jogosult arra, hogy

a) - ha e törvény másképp nem rendelkezik – az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,

b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,

c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

d) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

(3) Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet, és gyakorolhatja a (2) bekezdésben meghatározott jogokat. Ha a sértett egyházi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja volt, aki az olyan egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet belső szabálya szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után – hozzátartozó vagy örökös hiányában – az egyenesági rokon jogai az egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet elöljáróját illetik meg.