A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.
Végrendelkezni személyesen lehet.
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.
Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben van helye.
Végrendelet hiányában a családtag elhalálozása esetén a törvényes öröklés szabályai szerint, az elhunyt hozzátartozói válnak örökössé. Az öröklési sorrendet a vérségi kapcsolat határozza meg.
Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.
Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
Leszármazók és házastárs hiányában a felmenők örökölnek, az ő haláluk, kiesése esetén pedig az oldalági rokonok.
Előfordulhat, hogy az elhunyt személynek sem gyermeke, sem házastársa nem volt, ám mindemellett már más felmenő és oldalági rokona sincs életben, akire a vagyon átruházható lenne. Ebben az esetben a hagyaték a Magyar Államra száll.
Amennyiben örökhagyó nem kívánja, hogy a törvényes öröklési rend szerint örököljék örökösei vagyonát, akkor végrendeletben kell rendelkeznie erről.
Nagyon fontos, hogy a végrendeletet egy hozzáértő ügyvéd közreműködésével szerkesztessék meg, mert a végrendeletnek a Ptk-ban előírt szigorú tartalmi és alaki szabályoknak kell megfelelnie.
A végrendelet csakis abban az esetben érvényes, ha abból pontosan kiderül, hogy a végrendelkezést ki, mikor és hol tette, mely vagyon a végrendelet tárgya, továbbá szükséges hogy a halál esetére szóló rendelkezést magában foglalja, és végül, de nem utolsó sorban megfeleljen a Ptk-ban meghatározott alaki kellékeknek.
Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.
A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
-
sajátkezüleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
-
más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
-
a sajátkezüleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.
A végrendeleti tanú egyike sem lehet a végrendelet kedvezményezettje, tehát elfogulatlan személyeket kell felkérni a tanúskodásra.
A tanúk feladata az, hogy tanúsítsák, hogy az örökhagyó előttük a végrendeletet sajátkezüleg írta alá azt követően, hogy a végrendeletet végig olvasta, és azt a saját végrendeletének ismerte el.
A több különálló lapból álló sajátkezüleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.
A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.
A végrendeletet az örökhagyó életében bármikor visszavonhatja, megváltoztathatja.
Egy a szakmában jártas ügyvéd szolgálatainak igénybevételével a végrendelet elkészítését követően országos nyilvántartásba veszik a végrendeletet.
Vonatkozó jogszabályrészlet:
2013. évi V. törvény
7:10. § [Végintézkedési szabadság]
Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.
7:11. § [A végrendelkezés személyes jellege]
Végrendelkezni személyesen lehet.
7:12. § [Végrendelet]
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.