A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint az öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.
Amennyiben tehát valaki halála estére, még életében, visszterhes szerződéssel szeretne rendelkezni a vagyonának leendő sorsáról, úgy lehetőség van arra, hogy öröklési szerződést készíttessen.
Az öröklési szerződésben az örökhagyó az általa meghatározott vagyontárgyat az örökösre hagyja, az örökös pedig ennek ellenértékeként vagy eltartási szolgáltatást, vagy életjáradék fizetést vállal.
Az öröklési szerződés abban különbözik az eltartási szerződéstől, hogy az előbbi esetében a vagyonátruházás akkor lép hatályba, ha a rendelkező elhalálozott, míg az eltartási szerződés esetében a vagyonátruházás a szerződés aláírásával megtörténik. A tulajdonjog tehát az öröklési szerződés esetében a rendelkező halálának pillanatában száll át az öröklési szerződésben meghatározott személyre.
Ahhoz azonban, hogy az öröklési szerződés alapján a tulajdonjog átszállása megtörténjen, mindenképpen szükség van a hagyatéki eljárás lefolytatására, tehát a tulajdonszerzés nem történik meg automatikusan.
A hagyatéki eljárás során a közjegyző bekéri az elhunyt örökhagyó és a szerződésben meghatározott örökös között létrejött öröklési szerződést, majd az abban foglaltak szerint, az örökös részére átadja az öröklési szerződésben meghatározott vagyon tulajdonjogát. Amint ez megtörtént, az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni a tulajdonos változtatás tényét.
Ilyen esetben az örökös illetékfizetési kötelezettséggel tartozik, aminek mértéke csupán 4 százalék, szemben a magasabb mértékű általános öröklési illetékkel. Ennek oka az, hogy az örökös nem ingyenesen, hanem például tartás, vagy járadék fejében örököl.
Emiatt csupán visszterhes vagyonszerzési illeték kifizetésére lehet kötelezni az eltartó örököst.
Kedvező körülmény az is, hogy az öröklési szerződés kizárja, hogy a többi örökös úgynevezett köteles részi igénnyel lépjen fel az örökössel szemben, tehát mindenképpen ajánlott megkötni egy ilyen szerződés.
Az öröklési szerződésben mindenképpen fel kell tűntetni azt, hogy az örökhagyó kit nevez meg az örököseként. Emellett azt is pontosan meg kell határozni, hogy örökhagyó milyen vagyonát kívánja az örökösre hagyni halála esetére, illetve annak is részletesen szerepelnie kell a szerződésben, hogy milyen kötelezettségek terhelik az örököst. Ez lehet életjáradék fizetésére, vagy tartásra irányuló kötelezettség is.
Abban az esetben, ha az eltartó nem tesz eleget az öröklési szerződésben fogalt kötelezettségeinek, úgy az örökhagyó felbonthatja a szerződést. A peres eljárás azonban akár több évig is eltarthat, így időskorú örökhagyó esetében az is megtörténhet, hogy az örökhagyó a per befejezése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a törvényes, vagy a végrendeleti örökös folytathatja tovább a peres eljárást. Amennyiben az örökhagyó nem indított pert a szerződés felbontása iránt, úgy elhalálozását követően a törvényes, vagy a végrendeleti örökös csak akkor indíthat pert az örökös ellen, ha az öröklési szerződés érvényességét támadja.
Vonatkozó jogszabály:
2013. évi V. törvény
7:48. § [Öröklési szerződés]
(1) Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
(2) Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(3) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.