2015.11.26. Jogi Fórum / Sereg András
Első fokon hét évi börtönbüntetést kapott az a vácszentlászlói gazda, aki a sorozatosan elkövetett borlopásokon felháborodva fagyállót öntött a hordójába. A szigorú ítélet után az ügyészség is a vádlott javára fellebbezett. Hol húzódnak a jogos védelem határai?
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese egy 2009-es büntetőjogi konferencián idézte fel azt a legendát, amely szerint megkérdeztek egy angol bírót, mit tegyenek, ha betörőt találnak a lakásukban késsel a kezében. – Lőjék le! – felelte a bíró. Egy magyar büntetőbíró viszont csak ezt tanácsolhatta: – Próbálják meg kideríteni, hogy kirabolni akarja önöket vagy megölni, és aszerint válasszanak egy arányos eszközt a védekezésre.
Azóta már sok víz folyt le a Dunán, és a jogos védelem szabályozása jelentősen megváltozott. Az Alaptörvény a jogos védelmet – mint büntethetőséget kizáró okot – alkotmányos tétellé emelte. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) hatályba lépése után a korábbinál szélesebbé vált a jogos védelem lehetősége, így abban az esetben is, ha valakinek a lakásába éjjel fegyveresen törnek be. A támadás elhárítása akkor jár büntetlenséggel, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye, hiszen egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló milyen célból tart magánál fegyvert. Azaz a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie.
Az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetének V. cikke deklarálja: „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” A Btk. 21. §-a pedig részletezi ezeket a feltételeket: „Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.”
Az új szabályozás arra szolgál, hogy megelőzze a büntetőeljárást. Mert ha egyértelmű, hogy – maradva az előbbi példánál – valakinek a lakásába éjjel törtek be, akkor a jogszabály erejénél fogva ezt úgy kell tekinteni, mintha az életére törtek volna – vagyis akár le is lőhető a behatoló. Azért vannak elvarratlan szálak, amelyeket a bírói gyakorlat lesz hívatott helyére tenni. Például: mikor kezdődik a törvényben szereplő „éjjel”? Mert júniusban este kilenckor is világos van, míg decemberben már délután négykor koromsötét. Tóth Mihály professzornak a törvény éjjel elkövetett cselekményeket kiemelő fordulata kapcsán Alexandre Dumas aforizmája jutott eszébe, ami szerint „sötétben minden macska fekete”. Egyébként ezt a jogi dilemmát a XII táblás törvény egyszerűen oldotta fel: „amennyiben éjszaka követ el valaki tolvajlást, ha a tulajdonos az illetőt megöli, tekintessék joggal megöltnek”.
A szabályozás ezzel együtt megbukni látszik. A vácszentlászlói meggyboros gazda esete, és főként elsőfokú ítélete igazi társadalmi vitát indított el a törvény felett. A történet dióhéjban: 2013 októberében ismeretlenek különböző tárgyakat loptak el Vajtai Pál udvaráról. Utóbb kiderült, a későbbi sértett is többször bemászott a kertbe, hogy a pincéből meggybort vigyen el. A vádlott észrevette, hogy dézsmálják a borát, ezért úgy határozott, megleckézteti a tolvajt: a benzinkúton öt liter fagyállót vásárolt, amelyből egy-két litert a meggyboros hordóba töltött. A tolvaj másnap, október 25-én ismét lopott a borból, sőt az ismerőseinek is adott belőle. A fagyállótól ketten enyhe lefolyású etilén-glikol-mérgezést szenvedtek. Sz. Sándor viszont – aki a meggybor után dizájnerdrogot is fogyasztott – súlyos mérgezéssel került kórházba, és pár nap múlva heveny veseelégtelenségben meghalt.
Az ügy tárgyalásán elhangzott, hogy a jogos védelem nem jöhet szóba. Ez nem az a kategória – állították –, mint az uborkáját árammal védő kesznyéteni gazdáé, Szoboszlai Barnáé. (Az ő esetében három helybéli 2008 júniusában uborkát akart lopni a gazdától, pedig tudták, hogy a kert árammal védett. Erre figyelmeztették is egymást, mégis átugrottak a kerítésen. Ketten áramütést szenvedtek, harmadik társuk ezt látva segítségért rohant. A legidősebb, 48 éves férfi a helyszínen életét vesztette.) A hatályos törvény tudniillik csak annak garantál jogos védelem címén büntetlenséget, aki az élet kioltására nem alkalmas eszközzel védi a tulajdonát, és minden elvárhatót megtesz azért, hogy ne okozzon sérelmet. Ha valaki azonban mérget tesz a borába, és erre a veszélyre nem figyelmeztet, akkor ott nem lehet a törvény fogalmai szerinti jogos védelemről beszélni.
A Pest Megyei Főügyészség halált okozó testi sértés miatt kérte a büntetés kiszabását a vácszentlászlói gazda ellen, de a Budapest Környéki Törvényszék 2015. november 11-én több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek a férfit, akire elsőfokú ítéletében hét év börtönbüntetést szabott ki.
Az ítélet kihirdetése után két nappal nem várt fordulat történt: a megyei főügyészség ugyanis fellebbezést jelentett be – a vádlott javára. Gyugyi Csilla, az ügyészség szóvivője közölte: a megyei főügyészség a vádlottat eredetileg életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolta, ezt a tárgyaláson folyó bizonyítás eredményeként halált okozó testi sértésre módosította. Az ügyészi álláspont szerint a vádlott szándéka emberölés elkövetésére még eshetőlegesen sem irányult, ezért a fellebbezést a cselekmény téves minősítésére hivatkozva és a büntetés enyhítése érdekében jelentették be.
Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője azóta bejelentette, hogy a Btk. módosítását kezdeményezik. Mint elmondta: azért van szükség jogszabály-módosításra, mert a jogos védelem fogalma jelenleg a személyes védelemre, illetve a kimondott védelmi eszközökre vonatkozik. Példaként említette, hogy most az is megüthetné a bokáját, aki otthonában hígítót tart egy alkoholos üvegben és az abból fogyasztó tolvajnak baja keletkezne. Szerinte a betörőknek kellene nagyobb kockázatot vállalniuk, ezért törvényben mondanák ki, hogy a jogos védelem alapján ne legyen büntethető az, akinek lakásában, vagy más bekerített területén található eszköz olyan sérülést okoz a támadónak, ami a jogtalan támadás nélkül nem következett volna be.
