A Kúria legutóbbi gazdasági és polgári felülvizsgálati határozataiban több, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdésben adott iránymutatást. Az alábbiakban három döntést mutatunk be: az elsőben a szerződéskötéskor ismert hiba, a másodikban a tévesen átutalt és inkasszóval leemelt pénzösszeg, a harmadikban pedig egy ingatlanügyi határozat volt lakcímre történő kézbesítése került a Kúria elé.
Ismert hiba esetén nincs hibás teljesítés (Gfv.30175/2025/9.)
A határozat a hibás teljesítés megállapíthatóságának korlátairól szól. A Kúria szerint
ha a szolgáltatás hibáját a szerződés megkötésekor a jogosult ismerte, vagy azt a szolgáltatás jellege, természete vagy a szerződéskötés körülményei alapján fel kellett ismerni, a kötelezett hibás teljesítése nem állapítható meg.
Téves átutalás és inkasszó: jogalap nélküli gazdagodás (Gfv.30213/2025/6.)
A Kúria kimondta, hogy téves banki átutalás esetén az átutalót nem vezeti a pénzösszeg feletti tulajdonjog átruházására irányuló szándék. Ebből következően a bankszámla tulajdonosa a pénzösszeg felett tulajdonjogot nem szerez.
A Kúria szerint
aki pedig a bankszámla tulajdonosával szembeni követelése kielégítésére a tévesen átutalt összeghez inkasszó útján hozzájut, jogalap nélkül gazdagodik az átutaló terhére.
A volt lakcímre küldött határozat nem tekinthető kézbesítettnek (Pfv.20112/2026/9.)
Az ügyben a rendelkezésre állt adatok szerint a fél jogi képviselővel járt el, és valós címét a benyújtott kérelem és a szerződés egyaránt tartalmazta. Az ingatlanügyi hatóság ennek ellenére a tulajdonjog átvezetéséről szóló határozatot a fél személyiadat- és lakcím-nyilvántartásban szereplő volt (nem valós) lakcímére kézbesítette, ahonnan az a küldemény „elköltözött” postai jelzéssel érkezett vissza.
A Kúria szerint
tényleges átvétel hiányában ilyen esetben az ingatlanügyi hatóság határozata nem tekinthető a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:187. §-a szerint kézbesítettnek.
