A Kúria több friss büntető felülvizsgálati határozatában is iránymutatást adott a terhelti szándék megítéléséről. Az alábbiakban három döntést mutatunk be: az elsőben a hozzá nem köthető cég nevében megrendelt áru kifizetésének elmaradása, a másodikban egy baráti vitából kialakult késes támadás, a harmadikban pedig a fogyasztói csoportok működtetése került a Kúria elé.
Magánszámlán átfuttatott céges bevételek: a fizetési képtelenség a csalási szándékra utalhat (Bfv.1525/2025/10.)
A határozat azt az esetet vizsgálja, amikor a terhelt üzleti tevékenységéhez a hozzá cégjogilag nem köthető gazdasági társaságot használ fel, miközben a gazdasági társaság banki pénzforgalmát magánbankszámláján keresztül bonyolítja, a cég bevételeit pedig készpénzben nyomban felveszi. A Kúria szerint a terhelt ezzel a gazdasági társaság nevében vállalt kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetét vonja el.
A Kúria szerint
ilyen körülmények között a gazdasági társaság nevében megrendelt áru kiegyenlítésének elmulasztása a cég fizetési képességének hiányára tekintettel egyúttal a terhelt fizetési készségének a hiányát is jelenti.
Mindez következtetési alapul szolgál arra, hogy már a megrendelés időpontjában fennállt a terhelt jogtalan haszonszerzésre irányuló és a sértettnek való károkozásra is kiterjedő szándéka.
Késszúrás a nyak felé: testi sértési, nem ölési szándék (Bfv.1179/2025/10.)
Az ügyben a terhelt a vele hosszabb ideje barátságban lévő sértettet egy nézeteltérés megbeszélése érdekében erősen ittas állapotban kereste fel. Egy alkalommal, ölésre utaló indulati kijelentést hangoztatva, egy kis pengehosszúságú, tompa végű késsel egyszeri alkalommal a békülést elhárító sértett nyaka felé szúrt. A szúrás csak felületes hámsérülést okozott, amit a sértett hátralépéssel könnyedén elhárított. A terhelt ezután a kezét visszahúzva az ajtó bezárását is lehetővé tette.
A Kúria szerint ilyen körülmények között
nem ölésre, hanem testi sértésre irányuló szándékára lehet következtetni a terheltnek.
A határozat ugyanakkor rögzíti, hogy az elkövetés ezen módja az életveszély okozására vonatkozó eshetőleges szándék megállapítását megalapozza.
Fogyasztói csoport és csalás: a szerencse-elemre hivatkozás nem mentesít (Bfv.1071/2025/9.)
A határozat két fő megállapítást tartalmaz:
A csalás bűntettének megállapíthatóságához szükséges valamennyi tényállási elem megvalósul annak a terheltnek a cselekménye során, aki tévedésbe ejtésre vagy tévedésben tartásra alkalmas információk sértettekhez történő eljuttatásában részt vállalva, jogtalan haszonszerzési célzattól vezérelve hoz létre vagy működtet fogyasztói csoportot úgy, hogy a csoportba lépéshez szükséges szerződésben vállalt teljesítési (ellenszolgáltatási) készsége hiányzik.
A Kúria szerint
a szerződés részét képező szerencse-elemre történő hivatkozás nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól, ha az annak mibenlétéről való tájékoztatás nem teljes körű, illetve az abban foglalt szerencse-elemet jelentő kitétel bekövetkezte eleve nem teljesülhet.
