Az ügyvédi iroda a közigazgatási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben hathatós segítséget kíván nyújtani Ügyfeleinek, az ezen területekkel kapcsolatos ügyekben a peren kívüli egyeztetéseket is magába foglaló teljes körű ügyvitelt vállal.
A fenti ügyek közül jellemzően az utóbbi időben az adóellenőrzések nyomán induló adóügyek, és a magánszemélyeket érintő vagyonosodási vizsgálatok azok, amelyekkel az Ügyfél leggyakrabban találkozhat.
Az adóügyek jelentős hányadát teszi ki az Ügyfelek tulajdonában lévő, vagy Ügyfelek által irányított, vezetett gazdasági társaságok ellen induló adóellenőrzési eljárások, amely eljárásokban az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adott gazdasági társaság valamennyi számviteli és adóügyi jogszabályokban foglalt rendelkezéseket maradéktalanul betartja-e.
Ezen eljárások során amennyiben az adóhatóság hiányosságot tár fel, és ennek eredményeképpen olyan megállapítást tesz, hogy a társaság az árbevételét eltitkolja, úgy adóhátralékot állapít meg, az adóhátralék után késedelmi pótlék megfizetésére kötelezi adózót, és adóbírságot szab ki.
Ezen eljárások során az adóhatóság elsőként megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet az Ügyféllel közöl. Az Ügyfélnek módjában áll ezen jegyzőkönyvre észrevételt tenni.
Az Ügyfél írásban előterjesztett észrevételét az adóhatóság értékeli, majd meghozza I. fokú határozatát. Amennyiben az I. fokú határozat az Ügyfél számára sérelmes, úgy az ellen fellebbezéssel élhet, ezt követően a II. fokú adóhatóság hoz döntést.
Amennyiben a II. fokú adóhatósági határozat sem orvosolja az Ügyfél által kifogásolt, törvénysértő megállapításokat, úgy az Ügyfél keresettel élhet a közigazgatási határozat ellen, annak bírósági felülvizsgálata iránt.
A bírósági eljárás egyfokú, a bíróság által meghozott határozat a továbbiakban fellebbezéssel nem támadható.
Tudni kell, hogy a közigazgatási perek tárgyát képező ügyek sikere sok esetben már a pert megelőző eljárásban eldől. A pert megelőző eljárás mind időtartamában, mind munkaigényesség tekintetében a legnagyobb hányadát képezi a teljes ügymenetnek.
A közigazgatási perekben természetesen felmerülhet olyan újabb körülmény, vagy bizonyíték, amely az Ügyfél álláspontját támasztja alá, azonban a tapasztalat az, hogy a pert megelőző eljárásokban kifejtett érdemi munka hozza meg a gyümölcsét a közigazgatási perben.
A közigazgatási perben a bíróság jellemzően néhány, 1-2 tárgyalást tart, így a perben nincs lehetőség a per elhúzására, és nem lehet az érdemi előadásokkal késlekedni.
A közigazgatási perben meghozott ítélet fellebbezéssel nem támadható, az ítélet ellen kizárólagosan felülvizsgálati kérelem nyújtható be jogszabálysértésre hivatkozással, korlátozott körben, amely kérelem rendkívüli perorvoslatnak minősül, és nincs halasztó hatálya.
Vonatkozó jogszabályrészlet:
1952. évi III. törvény
Képviselet
Meghatalmazottak
66. § (1) Amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat.
(2) Több személy részére adott meghatalmazás esetében a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, egy-egy perbeli cselekménynél azonban csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.
67. §(1) A perben meghatalmazottként eljárhat:
a) a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;
b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja;
c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda;
d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos, valamint az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben;
e) az önkormányzatokat (azok szerveit) érintő perek közül:
ea) a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja;
eb) a polgármesternek (főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, a kerületi hivatal vezetőjének) az őt e minőségében érintő pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ec) a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ed) a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ee) a nemzetiségi önkormányzatnak, valamint annak vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;
e) a nemzetiségi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereikben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;
f) a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;
g) az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható;
h) a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;
i) a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;
j) akit erre külön jogszabály feljogosít.
(2) A perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.
(3) Ügyvédjelölt (jogi előadó) az ítélőtábla és a Kúria előtt – a 119. §-ban szabályozott esetet kivéve – nem járhat el.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a törvényben szabályozott eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező.
68. § Nem lehet meghatalmazott:
a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;
b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott;
c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.
69. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni.
(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (195., 196. §) kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezüleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók.
(3) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az ilyen meghatalmazás felülhitelesítésére a 198. § b) pontja irányadó.
(4) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.
(5) A gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhetik.
70. § (1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat.
(2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a 147. § alá eső viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is.
(3)A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat.
(4) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.
71. § A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy a fél halála folytán való megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.
72. § A meghatalmazott képviseleti jogosultságát (67-69. §) a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja.
73. § (1) Természetes és jogi személy a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely őt perek vitelére általánosságban jogosítja fel (általános meghatalmazás).
(2) Az általános meghatalmazást nyilvántartásbavétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást.
(3) Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a bírósághoz szintén be kell jelenteni.
(4) Egyebekben a meghatalmazásra vonatkozó megelőző rendelkezések az általános meghatalmazásra is megfelelően irányadók.
A közigazgatási perek
Az általános szabályok alkalmazása
324. § (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat
a) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott közigazgatási hatóság vagy vezetője által hatósági ügyben hozott határozat, valamint a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzés,
b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata,
c) más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely nem tartozik az a) pont hatálya alá, de felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli.
(3) E fejezet alkalmazásában
a) közigazgatási szerv: a (2) bekezdés szerint közigazgatási határozat meghozatalára jogosult szerv, szervezet vagy személy;
b) közigazgatási eljárás: a közigazgatási szerv által hozott közigazgatási határozat meghozatalát megelőző eljárás.
(4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság az ügy tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb az ügyben egyesbíró nem járhat el.
324/A.§ A hatósági szerződés módosításával és a hatósági szerződés hatóság általi megszegésével kapcsolatban felmerült jogviták elbírálására az I-XIV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárásra a 325. §-ban, a 326. § (2) és (3) bekezdésében, a 327. § (4) bekezdésében, a 329. §-ban és a 336/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.
324/B. § (1) A perben – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – szünetelésnek csak egyszer van helye.
(2) A perben nincs helye szünetelésnek, ha a bíróság
a) a keresetlevélben előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről még nem döntött vagy
b) a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt adott.
